Bringázás közbeni gondolatmenet.
Mi is a különbség az explicit és az implicit hozzáállás között?
Nézzük meg egy példán. Kerékpárral haladsz, mellékútról keresztezel egy főutat. Szemből jön egy csuklós busz, szintén keresztezi a főutat, kicsit már be is lóg.
Ha explicit módon viselkedsz, akkor lelassítasz, benézel jobbra-balra és csak akkor mész át a kereszteződésen, ha sehonnan sem jön semmi. Ha implicit módon viselkedsz, akkor úgy okoskodsz, hogy a buszvezető már szétnézett, azaz ha ő elindult, akkor bátran mehetsz te is, különösen úgy, hogy a busz blokkolja a főutat, tehát még ha jönne is valami, annak meg kell állnia. Gyakorlatilag a busz védőszárnya alatt mész át a kereszteződésen.
Az explicit/implicit fogalmakat egyébként matematikai bizonyítások során ismerhettük meg. Az explicit megoldás az volt, hogy addig tekergettük a bizonyítandó állításpárt, amíg ki nem derült róla, hogy az egy azonosság. (Vagy éppenhogy nem.) A lényeg, hogy a bizonyíték ott volt, feketén-fehéren. Meg lehetett fogni. Implicit esetben csak közvetett bizonyítékod keletkezett: egyenként bebizonyítottad minden szóbajöhető lehetőségről, hogy hamis, azaz csak az lehet igaz, amiről a bizonyítandó állításpárod szól. (Leegyszerűsítve – és lebutítva: ha egy egyenlet megoldásánál kijött, hogy x=2, az explicit megoldás. Ha úgy oldottad meg az egyenletet, hogy feltételezted, miszerint x nem egyenlő kettővel, majd erről bebizonyítottad – minden szám esetén – hogy nem igaz, akkor x csak kettő lehet.)
Tulajdonképpen mind a két megoldás jó. Csak éppen nem egyformán. Tudás szempontjából a ‘minden’ kifejezés sajnos nem egzakt. Egész egyszerűen nem lehetünk biztosak benne, hogy a ‘minden’ vizsgálatakor tényleg mindent számbavettünk. Lehet, hogy valami elkerülte a figyelmünket. Vagy lehet, hogy van valami olyasmi, amit a tudomány jelenlegi állása szerint nem ismerünk, nem tudunk róla, hogy létezik. De létezik.
Térjünk vissza a kerékpáros példához. Tételezzük fel, hogy az implicit gondolkodást választottad és úgy döntöttél, fékezés nélkül átzúgsz a busz védelme alatt. Igenám, de jobbról jön egy autó, a sofőr elbambul és belezúg a busz oldalába. Illetve, így, hogy belerongyoltál a kereszteződésbe, téged passzíroz bele a buszba. Meghaltál. Mert rossz matematikai bizonyítási módszert választottál.
Recent Comments