Az úgynevezett nagy igazságok

Vannak olyan remekbeszabott, frappáns gondolatok, melyek egyből ütnek. De tényleg. Tömörek, és pont azt mondják ki, amit igaznak tartunk. Vagy igaznak szeretnénk tartani.
Itt van éppen egy:

Találj magadnak olyan munkát, melyet örömmel végzel és az életben soha többet nem kell dolgoznod.

Jól hangzik.
De létezik-e valójában ilyesmi? Rossz hírem van: nem. Nincs olyan munka, melyet negyven éven keresztül örömmel végzel. Én 1989-ben választottam az akkor vadul szeretett informatikát, az első hat évben fejlesztő voltam, de voltam IT vezető, oktató, hálózatos, infrás, és ezek közül csak az utóbbi is annyira szerteágazó, dinamikus, hogy gyakorlatilag öt évente újra kell tanulnom a szakmát. Elég változatos, nem? Mégis bele lehet unni. Gyakorlatilag csak idő kérdése és minden, korábban élvezettel végzett tevékenységből rutinmunka lesz.
Azaz ne egyszer találj magadnak élvezetes munkát, mert az nem fog kitartani. Figyeld magadat: élvezed, vagy rutin? Keresd, mit csinálnál, ha nem lenne villanyszámla befizetési kényszer. Igen, tudom, sajnos van, tehát sokszor az a válasz, hogy már nem élvezem, de csinálom rutinból, mert a számlát fizetni kell. Amit csinálnék helyette, abból meg nem lehet megélni. Vagyunk így vele néhányan.
De legalább annyit csináljunk meg, hogy az ilyen leegyszerűsítő, nagy igazságokat fogadjuk erős kritikával.