Két éve tudom, hogy rákos. Tavaly nagyon leromlott az állapota, de aztán rámosolygott az Isten, bekerült egy gyógyszerkísérletbe és úgy nézett ki, használ a gyógyszer. Visszaszedte a súlyát, visszanyerte a jókedvét.
Szeptemberben ugrott be hozzánk.
– Hogy vagy, Rudikám?
– Szarul.
– Hogy-hogy? Úgy tudom, hogy a gyógyszer csodát tett!
– Ja, de aztán megszűnt a hatása.
– Megszűnt?
– Igen
– Hogyan?
– Újabb áttételek jelentkeztek.
– És akkor most?
– Akkor most meghalok.
Betartotta a szavát.
Legyen számodra könnyű a föld, amigo.
2013. November 18. Monday at 09:10
Isten Veled Rudikám! Nyugodj békében!