Ülök itt éjszaka a teraszon, gépelgetek. Gizi itt heverészik mellettem.

Aztán egyszer csak megjelent Hópihe, fogai között hozva egy kicsi zöldbékát. Letette Gizi elé, majd visszahúzódott. A két macska kiváncsian nézte az állatot.
A béka elkövetett egy hibát: megmozdult. Gizi egyből rávetődött, majd próbálta a levegőben pofozgatni, ahogy az a szerencsétlen ugrált. Rá is jött, hogy ez nem pálya, inkább bevágta a halottszimulálós trükköt. A két macska lekuporodott mellé, figyelték.

Aztán ha a béka életjelt adott, ők is rámozdultak. Istenbizony úgy tologatták egymás között azt a brekkencset, mint ahogy mi öcsémmel gyerekkorunkban a matchboxokat. Csak ők nem berregtek hozzá.

Végül Hópihe unta el, felkapta a földről, és ahogy jött, úgy távozott.