Hulla pelyhes

Imádom. És amióta feljöttünk a Bakonyból, nem is láttam ilyen igazi havat, mint ami most kezd körülvenni minket. Imádom, annak ellenére, hogy megáll tőle az élet(1), imádom, még akkor is, ha tudom, hogy holnap reggel abból az irdatlan kupacból autót kell faragnom.

(1) A Bakonyban ilyenkor elvergődtem a bolthoz, megtekertettem a postáskisasszonnyal a kurblis telefont, R beszélgetésre beszóltam a céghez, hogy ma otthon dolgozok, vettem kenyeret (azt a Honvédség mindig tudott valahogyan szállítani) – és hazamentem. Puha, békés napok jöttek. Időnként bedobtam egy felest és kimentem havat lapátolni. Az egésznek olyan karácsonyi hangulata volt.

Most sajnos nincs időm elmenni hemperegni, de azért fényképezgettem egy kicsit a ház körül.

Nagyítás Nagyítás

Nagyítás

Nagyítás Nagyítás

Nagyítás

Játszottam egy kicsit éjszaka is. Habár a hold abszolút nem látszott, de közel telehold lehetett, legalábbis pár nappal korábban még az volt. Mindenesetre éjszakához méltatlanul világos volt – gondolom, a hó tükrözte szanaszét a lámpák fényeit.
Az alábbi képekkel trükköztem, nem is kicsit. (Nem photosop.) Felnyomtam jó magasra az érzékenységet (ISO1600), ettől nekiállt világítani a sötét. Majd rányomtam egy kicsi vakut, amelytől a közeli objektumok élesek lettek – mogottük pedig lángoló maradt a háttér.
Nekem tetszenek.

Nagyítás

Nagyítás

Nagyítás