Ülni kint a teraszon, hallgatni az eső dobolását, érezni az eső és a föld szagát – tudni, hogy szabad vagyok, nincs semmi határidő a látóhatáron. Felszabadító.
Azok a szürke hétköznapok
Ülni kint a teraszon, hallgatni az eső dobolását, érezni az eső és a föld szagát – tudni, hogy szabad vagyok, nincs semmi határidő a látóhatáron. Felszabadító.
2009. October 13. Tuesday at 00:15
Azóta gondolom befutott pár levél vagy SMS, hogy “te Józsi, meg kéne csinálni tegnapelőttre…” :-)
2009. October 13. Tuesday at 07:11
Na, ezért tudnálak irigyelni…