Lurdy

Még mindig kutyafuttában, mert borzasztóan nincs időm. Már megint.

Nagyon későn feküdtem, nagyon korán keltem – nem a legjobb előjelek egy Lurdy-házas Technet esemény előtt. A bevezető marketingszósz alatt simán el is aludtam.

A keynote technológiai mélységeket nem fenyegetett, de meglehetősen impozáns volt. És istenkisértés is egyben. Amennyi eszköz hadrendbe volt állítva, mind-mind elsőrendű játékszer a demóisten számára… szerencsére ma nem nézett be. (Bár hallottam róla, hogy reggel hétkor egy teljes áramszünet szinezett ősz csíkokat a csapattagok frizurájába. Már akinek van olyan.)

Igazából az első szünet után tértem magamhoz, szerencsére pont időben. Szép-szép a Windows7 (tényleg tetszik), de a magamfajta szívét a szerveroldal dobogtatja meg. A branchcache és a directaccess jópofa technológiák. Annyit tennék hozzá – laikusként – az előadáshoz, hogy a branchcache ránézésre inkább read-only dokumentumok (vezig utasítások, dokumentumtár, ISO doksik, DSL(1)) disztributálására lehetett kitalálva, hiszen ránézésére nincs megoldva a dokumentum lockolása a több forrású módosítás ellen.

(1) DSL (Definitive Software Library): A cég hivatalosan telepíthető szoftvereinek telepítő készletei.

A directaccess pedig szvsz ugyanúgy fog elvérezni, mint az IPsec policy vagy a NAP: túl bonyolult, túl nagy az üzemeltetési kockázata. Hiába szép az elv, hiába hoz megoldást számos problémára – ha az IT csoport nem mer belevágni. Mondhatnánk, hogy semmi baj, itt a remek lehetőség a megoldásszállító cégek számára – de ha az ügyfél még az üzemeltetéstől is tart, akkor nem lesz bevezetés.

A továbbiakban már nem mertem kísérteni az Istent, ebédszünetben hazapályáztam. Zombiként dőltem be az ágyba, aztán most indul az éjszakai műszak.

Muszájból száguldó konzervatív

Hétfő délelőtt megadta magát a munkahelyi laptopom: először merevre fagyott, majd kikapcsolás után valami pirosas északi fény játszott a monitoron a megszokott boot képernyő helyett. Akksi ki, akksi be – elindult a gép. Csak éppen a Windowst már nem találta. Repair install a telepítő lemezről: nem bírta felolvasni a fájlokat, más példányom meg nem volt. (SATA meghajtóval megspékelt, SP3 integrált XP.)

Nagy levegő. Windows 7 telepítés. Az utolsó pillanatban: egy nappal a hivatalos magyarországi bemutató előtt.

Soha az életben nem voltam még ennyire up-to-date.