Nemrég kaptam el a Mézga Aladár egyik részét. A főhős egy szál szódásszifonnal a kezében bolyong egy _idegen_ bolygón és mindenki _pontosan_ tisztában van vele, hogy mi van nála; senki nem nézi fegyvernek, annak ellenére, hogy a fémdetektor kiszúrja.
Egy ilyen hungarikumot! Mikor a valóságban Magyarországon kívül a kutya sem ismerte a házilagosan szifonban gyártott “ásványvizet”…
2005. February 08. Tuesday at 18:43
kb 2 hete a hétvégi nagybevásárlást intézve találtam valamelyik hiper polcán, szép krómozottat, de már alkatrészekben árulva (tiszta tunning-műhely… neked hánylovasaszódásszifonod…?). Nagyon meg akartam venni egy készletet, de párom nem engedte, hogy mivel csapvizet nem nagyon iszok, csak ásványvizet (komlóval átfőzve…), valószínűleg szénsavval csak drágábban nem innám… igy lemaradtam róla.
Hol van a régi szép idő, amikor még elküldtek 10 forinttal patront cserélni a helyi áfész-boltba, és még frutti-ra is jutott belőle…
Egyébként fatornyos kisfalumban van még szódás, igaz modern változtaban, kólásüvegbe applikált müanyag szifonfejű csomagolásba árulja termékét…
2005. February 08. Tuesday at 20:32
Tényleg lehet még kapni, de eljárt már felette az idő. Meg tudod: ki csinál szódát? Arra nem tudom rávenni a gyerekeket, hogy ha kiürül egy flakkon, akkor tegyenek már be egy másikat a hűtőbe a spájzból.
Az én fatornyosomban (Eger) is van még szódás: apám erősen fröccspárti és ipari ballon van a pincében; azt szoktuk hordozgatni a mesterekhez megtölteni.
A patron az jó móka volt. Középsuliban csináltunk vele rakétakísérletet: kihúztunk egy damilt, drótból hajtogattunk egy tartót és ráraktuk a damilpályára, bele a patront, egy bátor jelentkező kiszúrta és már repesztett is. Próbálnák meg ezt a maiak pillepalackkal…:-)