A macska, aki még nincs túl a dolgon – de könnyen lehet

Az eredeti cím az lett volna, hogy elkapták a Pedofilt – de annyira szarul érzem még mindig magam, hogy semmi kedvem sincs viccelődni a nevével.

Kora délután a teraszon ültem a tabletpc-vel, dolgoztam. Egyszer csak elporzott a földúton egy kutyafalka, majd hamarosan éles macskasírás jött. Kábé fél perc múlva megjelent egy 55 körüli faszi, aki kiabált és bicegve próbálta utolérni a kutyákat. Erre már én is kirohantam. Két házzal arrébb szegény fehér macsek beszorult egy apró bokor alá, a négy bevadult kutya meg négy oldalról támadta. Az az idióta fazon meg csak állt tőlük egy méterre és kiabált a kutyákhoz. Azok meg le se szarták.
Beugrottam a kör közepére, elkezdtem osztani a kutyákat, meg megpróbáltam kiszedni a macsekot. Elsőre nem sikerült, csak másodjára tudtam úgy megfogni, hogy nem karmolt meg. Persze a kutyákat folyamatosan rugdosni kellett. Azok a dögök még akkor is támadtak, amikor a macska már a kezemben volt és mentem a házunk felé. Mindenesetre jó nagy darab kutyák voltak, könnyű volt őket fejberúgni. Így harcoltam be magam az udvarunkra. Letettem a cicát a fűbe és csak ekkor kezdtem kiosztani a kutyák gazdáját.

– Jajjaj, hát ezek olyan barátságos kutyák, nem kell tőlük félni! – siránkozott az az idióta.
– EZEK BARÁTSÁGOSAK? – ordítottam rá – HÁT HOGY NEM SÜL LE A BŐR A KÉPÉRŐL!
– Nem bántanak ezek senkit!
– Nem, csak széttépik a macskát!
– Dehát eddig soha nem csináltak ilyet!
– PÓRÁZ! HALLOTT MÁR RÓLA? Hogy a büdös picsába merészel kimenni az utcára négy ekkora döggel, ha nem tud velük bánni?!
– Nincs ezekkel semmi baj. Most is csak a macskától vadultak meg.
– MIAFASZ??? MAGA SZERINT MÉG A MACSKA TEHET RÓLA????
– Igen!
– MICSODA?????? AZT MONDJA, A MACSKA TÁMADOTT MEG NÉGY KURVA NAGY KUTYÁT????
– Igen! Hallottam már ilyet!
– Maga egy kötöznivaló hülye.
– Egyébként is, hogy merészel így beszélni velem!?
– Addig örüljön, amíg beszélek és nem feljelentem!
– És amíg én fel nem jelentem magát!
– MI VAN!?
– Mert a macskája megtámadta a kutyákat.
– Na most már tűnjön a jó büdös picsába!

Így társalogtunk. Aztán átmentem a szembeszomszédhoz, becsöngettem… de nem voltak otthon. Addig Nej maradt kint a cicával.

– No, mit látsz? – kérdeztem, amikor visszatértem.
– Valami baja biztosan van: nem tud járni.
– Az még lehet a sokk is. Szedjétek már elő a szállítóketrecet, elvisszük az állatorvoshoz.

Amíg ők a ketrecet vadászták, én megnéztem, nincs-e meg valahol a szembeszomszéd telefonszáma. Nem volt két perc, amíg a telefonommal szöszöltem, de az alatt az idő alatt eltűnt a macsek. Örültem is, meg nem is. Egyfelől az udvarról csak úgy lehet kimenni, ha átmászik a kerítésen, ergo csak tud mozogni. De mi van, ha utolsó erejével vonult el valahová és ott pusztul meg egy bokor alatt?
Indult a macskakeresés. Körbejártam minden bokrot, minden fát a környéken, de nem találtam sehol. Közben visszajött az idióta.

– Van valami hír?
– Elbújt valahova.
– Remélem, nem esett komolyabb baja.
– Remélheti is.
– Higgyje el, ezek nem rossz kutyák.
– …
– Most is csak az volt a baj, hogy a macska kirontott rájuk az erdőből.

Na, itt vettem elő a létező leglesújtóbb tekintetemet és mereven ránéztem. Nem hatott. Végül legyintettem és hagytam, hadd győzködje magát. Kerestem tovább a macskát.
Végül meg is lett, ott feküdt a szomszéd udvarban. Naná, a szomszéd sem volt otthon.

Ekkor jutott eszembe, hol lehet még meg a keresett telefonszám. Megtaláltam. Beszéltem a szembeszomszéddal. Messze voltak, csak holnap jönnek haza. Nem volt más megoldás, nekünk kellett akcióznunk. Bemásztam a szomszédhoz. A macska menekült, de nagyon bénán mozgott. A kerítésen már nem tudott átmászni. Végül sikeresen sarokba szorítottam, Nej meg behajolt, felkapta és már raktuk is bele a kosárba. Szegény, sírt, mint egy gyerek.

Állatorvos ügyelet. Igazából az asztalon láttuk meg mi is, hogyan vészelte át a macsek a támadást. Szarul. Hátul volt egy fém kétszázas méretű nyílt sebe, a hasán pedig egy nagyon csúnya, jó tízcentis mély feltépés. De nem ez volt a legdurvább. Ahogy levegőt vett, látszott, hogy az egész felsőteste felfújódik.

– Légzsák – jelentette ki az orvos – A kutyák valószínűleg többször is átharapták a tüdejét.

Emellett a végbeléből folyt a vér, ami belső vérzést jelentett. (Valószínűleg a tüdő miatt.)

– Akkor most mi lesz?
– Kap egy gyors kezelést. Behúzzuk egy necchálóba, levegővételkor ne tudjon dagadni a légzsák. Lekezeljük a sebeit. Infúziót kap. Műteni ilyen sokkos állapotban úgysem lehet. Legalább egy napot pihennie kell.
– És utána?
– Addig eldönti a cica, hogy életben akar-e maradni. Ha igen, akkor holnap megvizsgáljuk jobban. Valószínűleg fel kell nyitni és megműteni.
– Maradhat itt?
– Persze.

Hát, ez már a szomszéd dolga lesz innentől. Nem irigylem. Micsoda egy hülye szituáció.

14 thoughts on “A macska, aki még nincs túl a dolgon – de könnyen lehet

  1. Először is: kutyás vagyok. Duplán. Mellesleg volt macskám is, nem is egy.
    De hogy valaki ekkora idióta legyen, mint ez a faszi… valószínűleg én kevésbé lettem volna finom.
    Már többször megfogalmazódott bennem, hogy az állattartást – főleg a kutyákét – papírhoz kéne kötni. Kutyajogsi.
    Póráz nélkül eleve nem megyünk szabad térre, és a minimum, hogy a kutyát neveljük. Soha nem a kutya a hibás.
    És nagyon (de nagyon) kevesen nevelik, tartják az ebet úgy, ahogy kellene.
    Szurkolok a cicának.
    Te pedig tényleg hős vagy. Komolyan.

  2. Lucia:
    Kamaszkorban sokat birkóztam kutyákkal (német juhászokkal, játszásból, persze), nem félek tőlük. Lehet, hogy egyszer erre rá fogok faragni… de van egy olyan elméletem, hogy a kutyák megérzik, ha fél tőlük valaki – és megérzik azt is, ha nem. Az utóbbi esetben pedig sokkal óvatosabbak.

  3. efg:

    Póráz nélkül eleve nem megyünk szabad térre, és a minimum, hogy a kutyát neveljük. Soha nem a kutya a hibás.

    Abszolút igaz. Mint írtam, fiatal koromban rengeteget foglalkoztam kutyákkal. Még a legszelídebb, legjámborabb és legokosabb kutya is képes váratlanul megvadulni, akár egy macskától, akár egy őztől. (Mindkettőre volt példa, az első esetben a kutya eltépte(!) a bőr pórázt.)

  4. Majd ha hazajön a szomszéd, akkor megkérdezem tőle. A mi részünkről rövidre lett zárva a folyamat, reggeltől már a szomszéd hívogatja az állatorvost.

  5. Ebben a pillanatban futottak be. A macska még él, este fogják műteni. Mint kiderült, ismerik a kutyás embert, a kutyájuk szokott is együtt játszani azzal a néggyel. Állítólag a fazon nem teljesen százas. (Mondjuk ezt csak megerősíteni tudom.)

  6. Nem tudod esetleg, hogy ez a “négykutyás” faszkalap merre lakik? Nem szeretném, ha a család arra sétálna.

    A Drávafok-Nagyenyed kereszteződésben már nem először volt az, hogy valahol a Drávafokról kiengedett nagydarab, fekete-zsemleszínű kopó ott csatangolt. Én ugyan némi ordítással elijesztettem, de mi van, ha asszony megy arra a két kislányommal? :I

    Ja, és itt a Nagyenyeden is van egy ház, ahol két kutya is van, a kicsi komplett elmebeteg, ha bármilyen támogatást (ember, másik kutya) érez maga mögött, megindul és acsarkodik.

    Gyűlölöm a magyar kertvárost és a falut. Az emberek kutyatartási kultúrája nulla, ezeket a szerencsétlen dögöket nem viszik sétálni (sokszor nincs is hova), nem szocializálják, nem csoda, hogy csomó közülük bekattan és vad lesz. :I

    Hozzáteszem, hogy a belvárosban sem jobb a helyzet, mert ott meg minden kutyaszar. Egyszerűen az emberek nem képesek kutyát tartani kulturáltan. Ugyanolyan beteg és antiszociális módon teszik, mint sok minden mást.

  7. hrongyörgy:
    Az ilyenekre van törvény. Minden állattartó felelős az állatáért, az állat által okozott kárt köteles megtéríteni. Sajnos a bírósági gyakorlat nem az, hogy ezt be is tartatnák.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *