Category: Gasztro

Igen, jól sejted, megint hűtőtakarítás. Meglöttyedt paradicsom, megpunnyadt paprika, gyanús hagyma. Az viszonylag hamar látszott, hogy ebből lecsó lesz… de mivel lehetne feldobni egy kicsit? Ekkor találtam nylonzacskóban(!) kaprot. A tárolás miatt már ez is kezdett nyálkás lenni, szóval illett a sorba.

From MiVanVelem

Az eredmény? Sütés közben nagyon jól nézett ki. Az íze… nekem bejött, de én kapormániás vagyok. (Oké, volt benne fokhagyma, meg habanero paprika is.)
Az biztos, hogy még mindig kaporillat van a lakásban.

Kidobod? Butaság. Például el lehet dolgozni fasírozottba. Jó, tudom, nem lehet mindennap fasírozottat csinálni, különösen ebben a rohanó világban.
De valami hasonlót igen.

Biztosan van otthon ilyen préselt melegszendvicset gyártó sütőd. Ha nincs, érdemes beszerezni, párezer forint és nagyon jó dolgokat lehet vele improvizálni.

Például fogod a brutálisan kemény zsemlét. Láncfűrésszel felvágod. (Ne mondd, hogy az sincs otthon.) Jól megvajazod, egy kis mustár, egy kis majonéz, egy kis gulyáskrém. Bármi mehet bele, amitől szaftosabb lesz. Aztán egy szelet sonka, vagy párizsi, vagy májkrém. Aztán sajt. Füstölt is, meg nem füstölt is. Jó sok. Majd összerakod a zsömit – és most jön a trükk – jó alaposan megmosod a csap alatt. Csöpögjön belőle a víz. Utána ezt a pépet berakod a sütőbe, jó erősen rácsukod a tetejét, majd vársz 15 percet. Ennyi idő alatt az olvadt sajt összekeveredik a zsemlepéppel és egységesen ropogós keménységűre sül. Pár perc hűlés után fogyasztható. (Én céklát és kisfröccsöt szoktam tálalni mellé.)

A többit már a fantáziádra bízom. Lehet belerakni gombát, én már ütöttem rá tojást is. Újhagyma. Az ananász is meg tudja bolondítani. A kolbásszal, szalámival vigyázni kell, mert ezek sok zsírt engednek. Nyilván a bacon és a szalonna is. Nagyon jó olyan esetekben is, amikor már gyanús a sonka, mert már egy hete áll a hűtőben. Negyedóra sütést még a legkeményebb baktérium sem bír ki. Tipikus hűtő- és spájztakarító kaja.

És hogy a téli napokon legyen mit nézegetni.

Lecsó, fellépésre várva:

From MiVanVelem

Lecsó az öltözőben:

From MiVanVelem

Lecsó a szinpadon:

From MiVanVelem

Tudom, én sem a falvédőn élek, elméletileg meg sem szabadna lepődnöm. De mégis vacakul esik.

Ma délben össze akartam ütni valami gyors, egészségtelen kaját. Indulásképpen arra gondoltam, hogy sütök pörcöt kolozsvári szalonnából, mellé egy kis mangalica kolbászt, illetve füstölt tarját, az egészet nyakon borítom egy lecsós körítéssel és vajas-fokhagymás pirítóssal pont jó lesz. (Igen, jól sejted, ma nem kellett ügyfélhez mennem.)
Összevágtam a szalonnát, rátettem a wokot a tűzhelyre. Még fel sem vágtam a hagymát, amikor olyan tűzijáték indult el a tepsiben, hogy arrébb kellett húzódnom. Igen, a forró olajban a szalonnába gyömöszölt víz lokális robbanásokat produkált. De ez még csak bemelegítés volt, mert utána szórtam rá a kockára vágott tarját – ami után a konyhában sem tudtam megmaradni. Mint az augusztusi tűzijáték, úgy robbantak a forró olajbombák a levegőben. Persze, megint a víz.

Ha nyersen eszed ezeket a cuccokat, fel sem tűnik, milyen szart sóznak rád. Ízre, tömegre rendben van. Csak éppen a tömeget vízzel biztosítják, a konzisztenciát állagjavítókkal, az ízt meg ízfokozókkal. Cudar világ.