Category: Földrajz

Krisztoforo

Kolumbusz Kristóf Genovában született. Kitanulta a tengerészmesterséget. Meggyőződése volt, hogy nyugat felé hajózva is el lehet jutni Indiába – de bizonyítani nem tudta, mivel nem volt pénze ahhoz, hogy expedíciót indítson. Mai szóval élve, szponzort keresett magának. Évekig járkált különböző királyok nyakára, végül a spanyol párnál (Ferdinand, Izabella) járt sikerrel. Három hajót kapott: Santa Maria, Nina, Pinta.

Első expedíció:

A Saltes-szigettől indultak, (Az Odiel és a Tinto folyók torkolatánál.)
Hat nap alatt értek el a Kanári-szigetekig: nagyjavítás, feltöltés.
Egy hét utazás után a Sargasso-tengerig jutottak. Itt Kolumbusz úgy döntött, hogy irányt változtatnak.
Elérték a Canaveral-fokot, pár nappal később a Bahama szigeteket.

• Melyik ország része ma a Canaveral-fok (Cape Canaveral)? Miről ismert?
• Mettől meddig terjed a Bahama szigetcsoport? Rajzolj köréjük egy krumplit.
• Hogy hívják azt a háromszöget, melynek része a Sargasso-tenger? Miről híres?

Elhajóztak Rum Cay, Long Island és Crooked szigetek mellett.
Elérték Kubát. Utána továbbhajóztak és elértek egy szigetet, melyet Hispaniolának neveztek el.

• Melyik két ország található ma ez utóbbi szigeten?

Hispaniola mellett a Santa Maria zátonyra futott és elsüllyedt. A Pinta már korábban elszökött, így az egy szem hajóra nem fértek fel a tengerészek. 40 embert kiraktak a szigeten, hogy majd visszajönnek értük.
Útközben újból összetalálkoztak a Pintával. Hazafelé az Azori-szigeteknél nagy viharba kerültek, Kolumbusznak fogalma sem volt, hová vitte őket a vihar. A Santa Maria szigeteknél néhány tengerészt elfogott a helyi kormányzó, de Kolumbusz kiszabadította őket. Végül sok kavarodás után érik el a Roca-foknál Európát, ahonnan visszahajóznak Palos de la Fronterába.

Második expedíció:

Ez az expedíció Cadizból indul, 17 hajóval. (Visznek telepeseket, hozni pedig aranyat, ezüstöt akarnak.)
Vasárnap érnek el egy szigetet, ezt a napról Dominikának nevezik el. (Az itteni bennszülötteket nevezi el Kolumbusz kannibáloknak.)
Egy másiknak a Tizenegyezer Szűz nevet adják, ez később megkopik, marad a Virgin-szigetek elnevezés.
Elérnek egy nagy szigetet. Ennek a San Juan Batista nevet adják, ez később a főváros neve lesz (San Juan), a sziget neve pedig Puerto Rico-ra változik.
Hamarosan visszaérnek Hispaniolára, itt is abba az öbölbe, ahol a társaikat hagyták. (Akkor Novidad-öbölnek hívták, ma Cabarete település található ott.) Az otthagyottak közül senki nem maradt életben: először egymással balhéztak össze az aranyért, később a helyiekkel a nőkért, végül az indiánok megöltek mindenkit.
Továbbhajóznak, majd La Isabela néven települést alapítanak. Kolumbusz ha akarta volna, sem találhatott volna rosszabb helyet: a közelben egészségtelen mocsár volt, ihatatlan víz, maláriaszúnyogok. Az egész társaság betegségtől szenvedett, maga Kolumbusz is. Expedíciót szerveznek, átkelnek az Északi Kordillerákon, elérik a hegyek közötti (Észak Kordillerák és Közép-Kordillerák közötti) síkságot. La Caya körül építenek egy erődöt.
Közben Kolumbusz tovább akar utazni: az erődöt felszámolják, Isabelában otthagyják a telepeseket, ők pedig továbbutaznak.
Egy újabb nagy szigetbe botlanak: ez Kuba. (Kolumbusz Kínának hiszi.) Találnak egy hatalmas öblöt, ezt Guantanamo-nak nevezik el. Tetszik nekik a környék. A helybéliek barátságosak.
Egy újabb nagy öböl, Santiago del Cuba következett. Itt délnek fordulva elérték Jamaikát – de fegyveres konfliktusba kerültek a bennszülöttekkel, így inkább visszahajóztak Kubába.
Mentek végig a part mellett. Belebotlottak egy gyönyörű szigetbe. Ma ezt a Fiatalság Szigetének hívják (Isla de la Juventud), de nevezték valamikor Papagájok szigetének, illetve Kincses Szigetnek is. (Igen, itt játszódnak a híres karib-tengeri kalóztörténetek – meg nyilván a Peter Pan mesék is.)

• Mely országok veszik körbe a Karib-tengert?
• Mely országok tartoznak ma a Nagy-Antillák szigetcsoporthoz?

Innen visszatérnek Kubába. Még benéznek a batabanoi öbölbe, majd visszafordulnak. A hajók már gyalázatos állapotban voltak, az emberek pedig fáradtak. Persze nem Kolumbusz lett volna, ha nem akar egy kicsit még csavarogni, így Jamaikát is és Hispaniolát is délről kerülik meg, úgy mennek vissza Isabelába. A településnek nyoma sincs.
Nem sokkal később Hispaniola déli részén aranyat találnak, így itt újabb várost alapítanak Santo Domingo néven – mely később az ország fővárosa lesz.

• Melyiké is?

Innen Kolumbusz hazaindul Spanyolországba, Cadizban kötnek ki.

Harmadik expedíció

Hat hajóval indul el Sevillából. Most nem a Kanári szigeteknél tankolnak fel, hanem a Zöld-foki szigeteknél. Ennek következtében délebben is érkezik meg. a Kis-Antillákat találja el.

• Térképen jelöld be a Kis-Antillák csoportot.

Egy nagyobb szigetnél kötnek ki, melynek a Szentháromságról a Trinidad nevet adják. Mögötte felfedezik a Paria-öblöt, melynek bejáratát Boca del Sierpe-nek (Kígyó Szája), a kijáratát pedig Boca del Dragon-nak (Sárkány Szája) nevezik. Meglepődnek, hogy a hatalmas öböl víze édesvíz – mert nem tudják, hogy négy hatalmas folyó folyik bele az öbölbe.

• Melyek ezek a folyók?

Áthajóznak az öböl túloldalára – és ekkor lép először európai ember Dél-Amerika területére.

• Melyik országnál?

Majd kihajóznak az öbölből a Sárkány Szájánál. A közeli szigeten rengeteg igazgyöngyöt találnak, ezért el is nevezik Margarita szigetnek. Innen már nem tökölnek sokat, felhajóznak Hispaniolának. Santo Domingoban kötnek ki.
Erre az útra azért küldték Kolumbuszt, hogy tegyen rendet a településen, mert a lakók fellázadtak. A rendcsinálás nem sikerül neki, sőt, a végén ő maga is gyanúba keveredik. Amikor az Izabella által küldött katonaság megérkezik, Kolumbuszt elfogják és vasra verve szállítják haza Spanyolországba.

Negyedik expedíció

Az indulás Cadiz, az első tankolás a Kanári szigetek. A Martinique-szigetnél érik el a Kis-Antillákat. Onnan Jamaikát délnek megkerülve kötöttek ki a Fiatalság Szigetén. Pihentek, majd délnek indulva érték el a Bahia-szigeteket (Bay Islands). Innen part mellett hajóznak nagyon sokáig. Az Almirante-öbölben hatalmas, kilencnapos viharba keverednek. Védett helyre húzódnak.

• Sorold fel, mely országok partjain hajóztak végig.
• Jelöld be térképen a Panama csatornát. Mitől kiemelkedően fontos ez a csatorna? Kolumbusz be tudott volna hajózni a csatornába, ha akart volna? Ha igen, meddig tudott vona menni benne?

Kolumbusz alapít egy újabb települést is, de az nem marad fenn. Itt elég sokáig tartózkodnak, mert aranyat találtak. Viszont a hajóik sorra mennek tönkre. Végül csak eggyel tudnak továbbmenni, de az is csak Jamaikáig bírja. (Közben útbaejtik a Kajmán-szigeteket is.) A Szent Anna öbölben (St Ann’s Bay) rekednek, hajó nélkül. Az egyik hajó kapitánya és két matróz kenuval áteveznek Hispaniolába, majd elgyalogolnak Santo Domingoba, hajót szerezni. Ezzel mennek vissza Jamaikára és szedik össze Kolumbuszékat.
Kolumbusz ekkor már ágyhoz kötött, beteg ember (köszvény), több útra már nem futja az erejéből.

A feladat:

• Válaszolni a közbeszúrt kérdésekre.
• Térképekre berajzolni Kolumbusz utazásait, lehetőleg úgy, hogy a felsorolt földrajzi neveket érintse.

Az Északnyugati Átjáró

Az Északnyugati Átjárót 500 éven keresztül keresték. Nagyon fontos út lett volna, hiszen Amerika északról történő megkerülésével egyből Oroszországba, illetve Kínába, Japánba juthattak volna Amerika keleti partjáról mind a kereskedők, mind a hadihajók. A keresést megnehezítette a barokkosan csipkézett partvonal, illetve a rendszerint roppant kemény tél. Sir John Franklin expedícióját váratlanul is érte a korai tél, befagytak, mindenki éhen halt. Az őket felkutató expedíciók fedeztek fel egyre többet a szigetekből. Végül Amundsennek sikerült 1906-ban végighajóznia először a Jeges-tengeren, Kanada északi partjainál.
Azóta a műholdfelvételek szerint – a globális felmelegedés miatt – az átjáró egész évben jégmentes.

Ez a mostani kirándulás zömében vitorlázás lesz.

Négy részből áll:

• Csavargás Alaszkában
• Hajózás északon
• Csavargás Izlandon
• Hajózás vissza a civilizációba.

1. szakasz

A hajó Kodiakban dokkol, oda kell Seattle-ből eljutnunk.
– El lehet-e jutni autóval Seattle-ből Kodiakba?

Alaszkában szeretnénk megnézni a Tanana-völgyet, Fairbanks-t, Anchorage-t.

• Rajzold be térképen az útvonalat. Milyen hosszú lesz?
• Ha akarnánk, el tudnánk-e jutni autóval rövidebb úton a Jeges-tenger északi partjáig? Ha igen, van-e ott valamilyen település?

2. szakasz

Kodiakban vagyunk, vár minket a jól felpakolt hajó. A következő útvonalat szeretnénk bejárni:

• Toksook bay, Stebbins, Bering Land Bridge nemzeti park, Deadhorse.
• Utána menjünk végig az Északnyugati átjárón, úgy, hogy Moose Factory-ban tartunk egy hosszabb pihenőt. Itt töltjük fel a hajót élelmiszerrel. Hogy hívják az öblöt?
• Feltételezve, hogy nyár van, látogassuk meg a világ legészakibb települését, Alertet, a Quittinirpaaq nemzeti park mellett. Körülbelül milyen messze van ettől légvonalban az Északi-sark?
• Alertből kerüljük meg Grönlandot és hajózzunk el Izlandig. Hanyadik legnagyobb sziget a világon Grönland?

3. szakasz

Izland fővárosában kikötjük a hajót, autót bérlünk és körbebejárjuk a szigetet az 1-es főúton. Mi a neve az útnak és körülbelül milyen hosszú? Rajzold be a térképre. Jelöld be az éppen működő vulkánt is.

4. szakasz

Visszaszállunk a hajóba. Újfundlandon kikötünk, kipihenni az embertelen időjárást, ami arrafelé rendszeres. Innen a Szent-Lőrinc folyón elhajózunk először Kanada fővárosába, majd Kanada legnagyobb városába. Melyek ezek?
Tartunk egy nagy pihenőt Duluth-ban.

Amint kipihentük magunkat, végigjárjuk ugyanazt az utat, melyet Robert Pirsig is megtett.

Robert M. Pirsig író első nagy sikerű könyvének (A Zen és a motorkerékpárápolás művészete) bevételéből vitorláshajót vásárolt és elindult becsavarogni Észak-Amerika északi részét. (Nem mellékesen ezen a hajóúton írta meg második könyvét, a Lila címűt.)

Az útvonal úgy nézett ki, hogy a Felső-tótól indult, elhajózott az Erie-tóig, onnan egy csatornán keresztül átvitorlázott a Hudson folyóra, majd azon egészen lement a torkolatig.

• Hogy hívják a Nagy-tavakat a Hudson folyóval összekötő csatornát?
• Hogy hívják a Hudson folyó torkolatánál elterülő várost?

Feladatok:

• Rajzold be térképen a hajóútvonalat.
• Körülbelül számold ki, hány kilométert is utaztunk a hajóval.
• Sorold fel, milyen földrajzi egységeken (hegyek, tengerek, öblök, folyók) mentünk keresztül. (Kérem az államokat is, mind Amerikában, mind Kanadában.)

Segítség:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a2/Map_Canada_political-geo.png

Route 66

Egy legendás úton kell végigmenni: Route 66.

Amerika, de talán a világ legismertebb főútvonala. Az 1920-as, 30-as években ez a főút metszette keresztbe egyedül az államokat.
Az ismertségét több tényező is okozta. Egyrészt az 1929-es nagy gazdasági válság. Amerika észak-keleti partján – az iparvárosokban – sorra mentek csődbe a családok. Egyetlen reményük maradt: mindent eladtak, útrakeltek nyugat felé és a maradék pénzükön vettek egy olcsó farmot valahol a délnyugati országrészben. Valóságos népvándorlás indult be nyugat felé – és mindenki a 66-os úton utazott. Ezért kötődik az úthoz tömérdek szomorúság, tömérdek családi tragédia – ezért került bele az út neve a blues folklórba. (És nem mellékesen ezen folyamat során lettek naggyá az addig inkább kicsike nyugati városok.)

A II. világháborúban Amerika mindkét fronton háborúzik: mind az emberek, mind a hadianyagok folyamatosan vándorolnak. A 66-os út terhelése óriási.

A világháború után jönnek a békeévek – és az amerikai nemzeti parkok kialakítása. Ekkor derül ki, hogy a 66-os út mellett milyen szép tájak is vannak. Arizona, Grand Canyon, Las Vegas, Los Angeles és a nyugat-kaliforniai parkok: Yosemite, Kings Canyon, na meg persze a John Muir Trail. Ekkoriban a 66-os úton ismét nagy a forgalom, szerencsére most már kiránduló, az országgal ismerkedő emberek alkotják.

Aztán később a forgalom kinőtte az utat – ráadásul maga az út sem volt túl biztonságos. Az Oatman környéki hegyekben például volt egy hajtűkanyar, ahol már egy kis szél is képes volt lesodorni az autókat a sziklákról. 1956-ban hirdette meg Eisenhower az új autósztráda-építési programot, ekkor indultak be az ún. I-utak. 1957-75 között gyakorlatilag a teljes 66-os út mellett kiépült a párhuzamos, nagy sebességű sztráda – ezzel a régi út romlásnak indult. Üresen álló bevásárlóközpontok, kihalt benzinkutak, gyomtól felvert aszfalt jellemezte innentől az egykor legendás utat.
Szerencsére nem sokáig. 1990-ben az érintett államok rájöttek, hogy milyen idegenforgalmi értéke is van a régi útnak – és apránként elkezdték felújítgatni. Jelenleg teljes hosszában járható, de már inkább csak mint idegenforgalmi attrakció. A térképen 66-os számmal már nem szerepel.

Ezen az útvonalon kell végigmenni, érintve az alábbi városokat:

• Chicago (start)
• Springfield
• St Louis
• Tulsa
• Oklahoma City
• Amarillo
• Albuquerque
• Navajo
• Flagstaff
• San Bernardino
• Los Angeles
• Hollywood
• Beverly Hills
• Santa Monica (vége)

Mivel itt nem a városok jelentik az út élvezetét, hanem maga a táj, így nem kell nagy távolságokat tervezni egy napra. Max: 400 km. (250 mérföld) Útszéli motelek mindenhol vannak, nem kötelező a városokban aludni. (De érinteni mindegyiket kell.) Törekedj arra, hogy az út minél élvezetesebb legyen: azaz ha van a környéken kis kitérővel (max. 100 km) elérhető idegenforgalmi látványosság, akkor legyen benne az is az útban.
Az utazás időtartama max 24 nap.

Az útvonalat térképre kérem berajzolva, bejelölve a szálláshelyeket, a napi megtett távolságokat. kitérőket.
Sorold fel, milyen államokon visz keresztül az út, illetve milyen földrajzi egységeken.

Az első két feladatot rögtön össze is vonom, hiszen az első az tulajdonképpen egy olyan utazás megtervezése, melyet két részletben ugyan, de már teljesítettem. Ezekről beszéltem is itthon, a blogban írtam is róluk, tehát új információ kevés volt benne – viszont bemelegítésnek, az eszközökkel való ismerkedéshez pont megfelelőek.

1. feladat

Szervezz meg egy kéthetes kirándulást. A következő helyeket szeretnénk megnézni:

• Grand Canyon
• Phoenix
• San Francisco
• Los Angeles
• Yosemite Park
• Las Vegas

Megkötések:

• Egy nap sem lehet 550 kilométernél többet vezetni.
• A következő helyek megtekintéséhez 1 nap kell: Phoenix, Las Vegas, Los Angeles
• A következő helyek megtekintéséhez 2 nap kell: Grand Canyon, San Francisco, Yosemite Park.
• A sorrend szabadon választott.

Az eredményt nem csak szövegesen kérem, rajzold is be egy térképbe.

Ezzel nem is lehet különösebb probléma. (Előtte megtanítottam, hogyan tud képernyőfotót készíteni a maps.google.com-ról, illetve hogyan tud utána belerajzolni az ábrába.)
De a másodikon már csavartam egy kicsit.

2. feladat

Ömlesztve kapsz városneveket, illetve tájak neveit. Ezeket szeretnéd megtekinteni 20 nap alatt. A sorrend teljesen rád van bízva. (De olyan várossal kell kezdened, illetve végezned, ahonnan vannak repülőgépjáratok Európa felé.)
Napi vezetési limit: 850 km.
Egyszer lehetőség van repülőgéppel vagy vonattal utazni. (Ekkor nincs távolsági limit.)

• Repülőgép kereső
• Vonatkereső

Város/táj (zárójelben az ott eltöltött napok száma:)

• Chicago (1)
• New York (0)
• Flathead Lake (0)
• Salt Lake City (2)
• Gamanoque (Ezer-sziget)(1)
• Yellowstone(2)
• Seattle(1)
• Niagara Falls(1)
• Vancouver(1)
• Detroit(0)
• Jasper Nemzeti Park(2)

(A 0 azt jelenti, hogy nem kell eltöteni ott egy napot, maximum alvás, másnap továbbutazás.)

Jelölj be minden olyan alkalmat, amikor át kell lépni egy-egy állam-, illetve országhatárt.
Nevezd meg azokat a tájegységeket, melyeken az útvonal áthalad.

Segítség:

• http://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Amerikai_Egyesült_Államok_államai
• http://usa.terkepek.net/

Az eredményt itt is szöveges, illetve grafikus formában is kértem.

Rossz hírem van azok számára, akik nem szeretik a földrajzot. Most egy ideig ugyanis erősen földrajz jellegű írások jönnek.

Elmagyarázom.

Már céloztam rá, hogy a földrajz próbaérettségin elhűltem, mennyire nem ment lányomnak a vaktérképezés. Oké, lehet persze, hogy én vagyok maximalista. Kisgyerek korom óta bele vagyok szédülve a térképekbe, állandóan utazásokat tervezgettem, kilométereket mértem, folyókat, vasútvonalakat keresgettem. Nálam nagyobb térképmániást nem is igazán ismerek. Még egyetemistaként is térkép volt az ágyam fölé rajzszögezve. A könyvespolcon egy külön nagy dobozban tartom most is a térképeket. És gondolom nem lep meg, hogy van köztük nem létező világ térképe is. Hisz gondolatban utazgatni ott is lehet.

Egy hetem volt rá, hogy lehetőleg ne csak a körvonalakat égessem bele a gyerek fejébe, hanem meg is szerettessem vele a térképek világát. Nyilván ehhez az kellett, hogy felkeltsem a figyelmét és kössem is valamihez az adott térkép memorizálását. Így amikor az írásbeli érettségik mentek, én belevetettem magamat és feldolgoztam a Földet. 24 blokkot készítettem, mindegyikben egy-egy szegletét jártam körbe a világnak. Volt, ahol tudtam sztorit kapcsolni a kérdésekhez, volt – különösen a vége felé – ahol már csak ömlesztettem a kérdéseket. De még ekkor is igyekeztem érdekes, illetve elgondolkodtató feladatokat kitalálni.

Nem kicsi munka volt. De megérte, mert a lány bevallása szerint jól sikerült az írásbeli.

Ekkor gondoltam rá, lehet, hogy lenne értelme ezeket a blokkokat valamilyen formában publikálni. Egész véletlenül van is egy blog a kezem közelében – akkor miért ne raknám ki ide?

Nem fogok sokat kozmetikázni, nagyjából olyan formában rakom ki ide a kéréseket, ahogy a csajszi is megkapta. Nyilván a családi utalásokat kiszedem belőlük. Válaszolgatni nem muszáj. Ha valakinek örömet okoz, hogy a komment rovatban kipróbálja a tudását, ám tegye. Kiindulva a korábbi, Csernobilhoz kötődő posztból, nem kizárt, hogy tanulhatunk is belőlük.

Segítségképpen, mi a Google Maps/Earth programokat használtuk, információkért pedig főleg a Wikipédiát. De persze gyűrtük a Google-t is. Nem egyszer csak angol nyelven volt meg a szükséges információ, de hát angolból is érettségiztünk, nem okozhatott problémát. Külön öröm, hogy mellékhatásként a keresést is begyakorolta a gyerek. (Szoktam mondogatni, hogy a tényszerű szakmai műveltség lassan már nem képzelhető el a hatékony internetes keresési tudás nélkül – és ezt komolyan is gondolom.)

Még mindig módszertan. A feladatok kidolgozása csak a belépő volt. Utána leültünk, átbeszéltük a válaszokat, majd én dumáltam egy csomót az adott tájegységről, végül amikor kivégeztünk egy-egy kontinenst, akkor pedig a gyerek tartott egy ötperces előadást. A legvégén pedig az internetről szedtem le vaktérképeket (hihetetlen, mennyi van, mindenféle fajták) és azokon gyakoroltunk.

Családi programnak sem utolsó, nem beszélve arról, hogy most már Nej is tudja, merre van Tunézia.:)