Jogszerű?

Én ugyan valami mérnökféleség lennék, de annyit még mi is tanultunk politológiából, hogy mi a különbség a legális és a legitim között. Az országban viszont ez a megkülönböztetés mintha elveszett volna, úgy értem, hogy még az ellenzéki sajtó sem igazán erőlteti a témát. Pedig fontos lenne.
Röviden összefoglalva, ha egy kormány a meglévő törvények alapján viselkedik, az legális, de ha a törvények nem egy manipulálatlan közösség értékitéletét fejezik ki, nem annak az érdekeit szolgálják (hanem például egy autokrácia fennmaradását, vagy a büntetlen lopást), akkor maguk a törvények nem legitimek, azaz innentől a betartásuk (legalitásuk) vizsgálata értelmetlen.
Ahogy az alábbi interjúban is kitérnek rá.

“A modern autokráciák jogszerűen működnek. A Fidesz minden kérdésre azt feleli, hogy minden a jogszabályoknak megfelelően történt. Ha valami megfelel a jogalkotási szabályoknak, attól még lehet jogsértő?

Azért én vitatnám azt a szakirodalomban is létező tézist, hogy ez egy legális autokrácia, amelyik a jogot betartva képződik és működik. Például a magyarországi esetben az Európai Unió Bírósága, az Emberi Jogok Európai Bírósága, de kezdetben pár ügyben még az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy súlyos jogsértések történtek a rendszer kiépítésekor és utána. Például jogsértően távolították el a Legfelsőbb Bíróság elnökét, az adatvédelmi biztost és sok köztisztviselőt.

Ha annyira jogszerű volna a rendszer, akkor nem lett volna életbevágóan fontos leváltani a bírósági vezetőket, új tagokat bevinni az Alkotmánybíróságra, és eltörölni garanciális eljárásokat. Akkor nem arra kellenének a bíróságok, hogy jogszerűnek mondják a jogszerűtlent, és fordítva.

Van egy másik szintje a kérdésnek. Ha egy rendszer jogszerűen működik abban az értelemben, hogy betartja a maga alkotta törvényeket, akkor biztos, hogy rendben van? Ez elvezet a gonosz jog problémájáig. Ezt a fogalmat a náci jogra alkalmazták utólag, a háború után. Jogfilozófusok és később bíróságok is kimondták, hogy a tömegpusztító rendszer gonosz jogot hozott létre. Egy olyan rendszerben, mint a náci, ahol gonosz jog érvényesül, nem az követ el jogtalanságot, aki megsérti a törvényt és megtagadja az engedelmességet, hanem az, aki végrehajtja a gonosz törvényt. Ilyen rendszerben nincs kötelességünk az engedelmességre.

Igen, de az egy totalitárius rezsim, ezek meg nem azok.

Így van. A náci jog gonosz jog volt, a sztálini is, és Ceaușescu rendszerét is ide lehet sorolni. Aztán van egy széles szürkezóna, ami nem ilyen tiszta eset, amit nehéz besorolni. A modern autokraták egy része nem követ el tömeges erőszakot a saját népe vagy más népek ellen. Igyekeznek demokratának és jogtisztelőnek látszani. De autokraták ők is. Itt sokkal nehezebb megválaszolni azt a kérdést, hogy be kell-e tartani az autokrata jogrendszer szabályait.”

– Interjú Tóth Gábor Attilával –

Maga a teljes interjú elég jó látlelet. Sajnos.