A legfontosabb, hogy nem vagyunk babonások

Szilveszterre, ahogy a hagyomány is tartja, lencsét főztünk. Nem mintha úgy gondolnánk, hogy egy pillangós kertinövény fogja eldönteni a sorsunkat, inkább csak úgy megszokásból.

Egyszer Niels Bohr egyik kollégája megütközött azon, hogyan lehet a Nobel-díjas tudós ajtófélfájára nyúlláb szögezve. – Állítólag akkor is működik, ha nem hiszünk benne – vonta meg a vállát a prof.

Szóval lencse. Nej kiment a piacra, vett lencsét.
– Jó is az! – bólogatott a kofa.
Aztán vett hozzá csirkecombot. Na, azt nem kellett volna.
– Jaj, kedvesem, csirkecombot ne vegyen! – kapott fejéhez az árus – A csirke elkaparja a szerencséjét!
De mi nem vagyunk babonások, Nej vett csirkecombot.
Aztán a biztonság kedvéért jól betekerte szalonnába majd hústűvel is rögzítette. Mert soha nem lehet tudni, ha a csirke tényleg kapirgálni akarna a lábaival, akkor jobb, ha körbevesszük némi disznóval. Sok disznó csirkét győz, a disznó egyébként is szerencsét hoz, kellő mennyiségű disznó termel annyi szerencsét, hogy a csirke már nem bírja elkaparni és így érintetlen marad a lencse által hozott szerencse.

1 Comment

  1. – Eső lesz.
    – Honnan tudja professzor úr ?
    – sajog a tyúkszemem.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *