Így mulat egy geek

A feladat látszólag nem volt bonyolult: egy word doksit kellett átkonvertálnom pdf-be. Az internet tele van ingyenes pdf nyomtatókkal, de maga a word is képes pdf-be menteni, szóval nem izgultam túlzottan. Lementettem, elküldtem.
Visszapattant.
Hogy a túloldalon nem tudnak vele mit kezdeni, mert a fontok nincsenek beágyazva a doksiba.

Innentől indult útjára a gyönyör.

Utánanéztem, mit lehet ilyenkor tenni. Adobe Professional-ra van is egy csomó tipp, sőt, a túloldalról is kaptam egy distiller fájlt, hogy használjam ezt. Persze.
Szomorúan nézegettem a word beállításait. Aztán nekiálltam újból keresgélni, hiszen az embert az különbözteti meg az állattól, hogy tudja kezelni a google-t. Meg is találtam: be kell kattintani, hogy pdf/a formátumban mentünk, az helyből beágyazza az összes fontot.
Ezen ne múljon. Beikszeltem, újabb mentés. Vagy hat perc homokórázás után beesett egy villanásnyi áramszünet. Még tán egy másodpercnyi sem volt, én meg csak ültem dermedten és néztem, hogyan bootol körülöttem újra a lakás.
Összevakartam az eltört doksit, újabb mentés. Tíz perc homokórázás, majd gyakorlatilag a konverzió végén egy hibaüzenet: valaki fogja a dokumentumot. Izé… ki? És melyik dokumentumot? Szerencsére az üzenet roppant részletes, és többek között szerepel benne olyan is, hogy ha megsérül a doksi, akkor maradhat rajta valami lock. Az a nyomorult áramszünet.
Előkerestem a legutóbbi jó verziót, beleírtam fejből az azóta történt módosításokat, mehet a pdf-be mentés. Nyolc perc után áramszünet.
Simán túlüvöltöttem a környéken beinduló riasztókat.

Újabb vakarás, újabb hibaüzenet. Megint visszagépeltem mindent. Pdf. Hibaüzenet.
Akkor most mi van?
Gép újraindít, kecske feláldoz, semmi.

Ellenteszt. Összedobtam egy vacsiúj, egyoldalas doksit, megpróbáltam pdf/a-ba elmenteni. Hibaüzenet.
Aranyos. Tehát a hibaüzenet hülyeség, csak mivel éppen akkor volt két áramszünet, akár még igaz is lehetett volna.

Oké. Hogyan tovább?

Átraktam a rövid tesztoldalt egy másik gépre, mentés pdf/a-ba, simán lement. Asztakurva. Átraktam az 565 oldalas doksit is, megnyitottam… és 642 oldalas doksi lett belőle.
A rohadt mocsok életbe. Kiadványszerkesztő, mi?
Összefoglalom:
– A hetekig tördelt, szerkesztett, pixelre belőtt doksi csak egy gépen tartja a méreteit, minden más gépen szétesik.
– Minden más gépen ki tudnám exportálni a megfelelő pdf-be, csak azon nem, ahol megszületett.

Ez az a pillanat, amikor az ember főz egy teát és kiül a teraszra kortyolgatni. Ráadásul szakadó esőben szúnyogok sincsenek.

Oké, ilyenkor nincs más, mint a sötét oldal. Illetve egy kósza próbálkozás: lekaptam egy Openoffice-t, elméletileg a Writer is tud pdf/a-ba menteni. Lehet, hogy tud… de én doksit szétesni már régen nem láttam úgy, mint ahogy ez szétesett.

Szereztem egy törött Adobe Professional 8-at. Végülis 1, azaz egy konverziót kell csak megcsinálnom. Feltettem, beimportáltam a distillerbe a beállításokat, aztán ráküldtem a doksit az adobe nyomtatóra. Elindult. Én is a teraszra, mert ránézésre egy óra kellett neki.

Sikerült. Kiléptem a word-ből, kerestem a doksit. Nem találtam. Nanemár. Full search az összes meghajtóra. Sehol. Miaf? Tesztdoksi. Most majd jól lepuskázom a default könyvtárat. Nem volt.
Asztaleborult. Tehát ha nincs kitöltve a formban, hogy hová mentsen, akkor benyomja a RAM-ba, oszt jól van?
Hirtelen ötlet. Nézzünk már bele a nyomtató queue-ba. És igen, ott volt mind a kettő job. Az egyik várt, a másik pedig nyomult volna az lpt1-re. Ahol ugye nem volt nyomtató.

Törlés. Újabb kisérlet. Majd legfeljebb beírom, hová mentsen. Distiller bejön, rákattintottam a browse gombra… és semmi. Egész egyszerűen nem indult el a mögötte lévő könyvtárkijelölő modul.
Gondolom, nem véletlenül. Ennyit a törött programokról. Még áttúrtam azért a beállításokat, hátha lehet valahol default könyvtárat állítani, de nem.

Hmm. Akkor most mi van?

Terasz. Tea. Ötlet. Legyártom a pdf-et wordból a hagyományos módon, beolvasom az adobe programmal, majd kiexportálom pdf/a formátumba. Ennek működnie kell.
Hibaüzenet az exportálásnál. Szerencsére van prefly. Nézzük, mit ír? Sokat. De a legtöbb hibaüzenet a színátmenetes elemekre vonatkozik. Hát, van belőlük párszáz, ez tény.

Akkor úgy látszik, stratégiát kell váltanom. Hiába tudom, hogy a pdf/a formátum beágyazva tárolja a fontokat, ha más formázási elemek miatt ezt nem használhatom. Valahogy meg kell oldanom a beágyazást, önállóan. Méghozzá kizárólag ezen a gépen.

Adobe Professional 8 törölve. Openoffice szintén. Jöhetnek a segédprogramok.

Rögtön egy jónevű, a végső győzelemre is kifejezetten esélyes versenyző. Pontosabban egy páros: Ghostscript és Ghostview. Legyártottam wordből a pdf-et a hagyományos módon, majd beolvastam a ghostview-ba, átpöcögtettem néhány beállítást a font menüben, aztán hajrá. A szurkolásra kifejezetten szükség volt, mert a tempótól nem lobogott a hajam. Terasz. Két tea. Közben a program szorgalmasan irogatta ki, hogy melyik oldalon melyik fonttípust cserélte le. Ahogy néztem,. semmi komoly. Igazából nem is értettem, hogyan kerülhettek ezek bele, hiszen egyik stílusban sem használtam ilyeneket.
Végül megcsinálta. Ez volt az első pillanat, amikor a kezemben volt végre egy megfelelő pdf fájl.
Illetve… izé. A végeredmény 450 MB lett. A 65 MB kiindulási fájlból. Rosszabb hír, hogy belenézve, bizony maradtak benne nem beágyazott fontok. A kegyelemdöfést az adta meg, hogy ezzel a módszerrel max 720 dpi érhető el, a distiller fájl alapján viszont tőlem 1200 dpi-t várnak.

Itt azért már meglehetősen közel álltam ahhoz, hogy feladjam és elmenjek Tibetbe köldöknézegető szerzetesnek.

Nézzük, mi van eddig is kéznél. A gépemre telepítve van a primopdf program is, mint általános pdf printer. Olyan kis egyszerűke, hogy eddig eszembe sem jutott, hogy megnézzem, mit tud. Nos, egyszerű, mint a faék. De! Lehet benne felbontást állítani, azaz meg tudom adni az 1200 dpi-t. Azért nem kicsi dolog, ezt a nagy monstrum word például nem tudja. Uccu neki. Ránézésre újabb másfél óra várakozás. Ezt már nem is bírtam, elmentem aludni. Éppen ideje volt, a nap már feljött, Nej pedig le, hogy ‘nehogymár te még mindig ébren vagy’?

Másnap reggel délben vizsgáltam meg a végeredményt. 350MB. Nem rossz, nem rossz… de nem is az igazi. Fontok? És itt dőltem hanyatt. Ez a kis ingyenes vacak kitette úgy az 565 oldalas, fényképekkel, rajzokkal, effektekkel telezsúfolt doksit pdf-be, hogy bele is ágyazta az összes betűtípust. Hurrá? Hurrá. Az első igazán jó doksi a gépen.
Kár, hogy túl nagy. Szélessáv ide, vagy oda, azért ez még mindig túl nagy falat.

Viszont már sokkal nyugodtabb lettem. Ha minden kötél szakad, azért már van egy elküldhető verzióm.

Szerencsére a nap során szembejött velem egy megtört Adobe Professional 9 is. Kiváncsiságból feltettem: mit tud a monstrum, le tudja-e nyomni ezt az ingyenes kis vackot?
Le. Ez végre engedte módosítani a mentési útvonalat, fel tudtam használni a pontos elvárásokat tartalmazó distiller fájlt és a termék is csak 175 MB lett, ami már belefért a fogadó oldali limitbe.

Elküldtem, elfogadták. József boldog.

19 Comments

  1. Szia,

    Két kérdés merül fel bennem:) 1) Miért nincs még egy házi használatra való ups-ed? 2) Mi az, hogy fogadó oldali korlát? Van számos tárhelyszolgáltatás, és gondolom neked is van pár accod, ahova kimehet a cucc, osztan majd http-n vagy érzékenyebb esetben sftp/scp kombóval lerántják.

  2. 1. Mert akkor mindegyik géphez kellene, az meg egy vagyon. Másrészt nagyon ritkán van áramszünet. (Most se okozott volna gondot, ha a hibaüzenet nem visz el a málnásba.)

    2. Ez ennél bonyolultabb, de most nem mennék bele.

  3. Olyan 1985 körül állítottam fel a tételemet, miszerint a számítástechnika legkáromkodásigényesebb része a nyomtatás. Ezen a virtuális nyomtatók megjelenése mitse változtatott.
    A beágyazott fontokkal én is szívtam már párszor, de az mindig saját hülyeség volt, rosszul értelmeztem a pdfcreator beállításat.
    Örülök, hogy sikerült megoldást találnod és közben sok finom teát is kortyolhattál!

  4. Magunk között szólva, volt ott szivar és whisky is, csak nem akartam elbonyolítani az írást. ;)

  5. Szerintem ez az írásod egy rejtett teareklám. :)

  6. Teázni jó. Ezt akár reklámozni is hajlandó vagyok. :)

  7. Ha a 4. hozzászólás nem lett volna, javasoltam volna egy gondolatkísérletet: a fenti írás, ahol a tea helyett JoeP minden esetben borozgat egy kicsit… :-)

  8. Pálinkás tea…

  9. Az csak vacak teákhoz jó. (Például télen, átmelegítési célzattal tökéletes.) Nálam valahogy különválik a teázás és a pálinkázás.

  10. Kéne otthonra is darts.

  11. Van, csak a fiam szobájában. Valószínűleg hülyén nézett volna rám, ha hajnalban arra ébred, hogy nyilak repkednek az ágya fölött.

  12. Ha már így előjött a tea, akkor pontosan mit iszol? Hogyan szoktad ízesíteni? Korábban jó citromosan és néha cukrosan ittam, de mostanság én is hasonló refluxokkal és gyomorsav túltengésekkel küzdök mint te, és a teák zömétől (pláne komolyabb ízesítés nélkül) eléggé fáj a hasam.

  13. Nekem a kedvenceim a zöld teák. (Teaboltokban nagy változatosságban találsz japán, kínai illetve ceyloni zöld teákat, érdemes kisérletezgetni.) Az ízesítettekből egyedül a jázminos jön be.
    Fekete teát ritkábban szoktam inni, azokból inkább a ceyloni tipusúakat favorizálom. (Irish breakfast, Prince of Wales, Lipton Yellow label).
    Érdekes ízviláguk van még a fehér, illetve sárga (oolong) teáknak, alkalmanként ilyeneket is szoktam inni.

    A zöld teákhoz hasonlóan nagyon bejön még a maté tea. Erről nehéz keveset írni, itt találsz róla információt.

    A fentieknek megvan az a kellemetlen tulajdonságuk, hogy a kávéhoz hasonlóan szintén termelnek savat, azaz beindul tőlük a reflux. Ha ez gond, akkor jöhetnek az alternatív teák:

    Vörös tea, azaz rooibos: Ez csak a nevében tea, valójában nem az. Érdekes íze van, szerintem finom. Nekem a vanilia, illetve méz ízesítésűek jöttek be. Az élénkítő hatása az inkább placebo, de nyugtató hatása van. (Mostanában azért nem iszom, mert négy éven keresztül szinte csak ezt ittam és pár évre megcsömörlöttem tőle.)

    Herbateából, gyümölcsteából hihetetlen választék van, de komolyan. A gyógyteáknál érdemes utánanézni, mi mire jó, mert baromi nagy pofonokba lehet belefutni. (Ismerek olyat, aki ész nélkül itta például a csalánteát, ami azért elég durva.) A gyümölcsteákat inkább Nej szereti, ő a Milfordokra esküszik.

    Általánosságban két dolgot tudok még hozzátenni:

    1.
    Pickwicket soha, semmilyen szín alatt sem. Ipari hulladék.

    2.
    A tea halála a cukor és a citrom. Az már nem tea, hanem forró limonádé. Próbáld ki úgy, hogy elhagyod a citromot és fokozatosan elhagyod a cukrot is. Helyettük pedig magának a teának az ízére koncentrálsz. (Nekem az jött be, hogy 3 deci teába egy bogyót dobok, az még nem rontja el a tea ízét, de enyhít a karcosságán.)

  14. Ajjaj, a végén mégis reklám lett. :)

  15. Ja, és még egy nagyon fontos dolog. Mind a fekete, zöld, fehér és sárga teákra igaz, hogy max 1-1,5 percig szabad áztatni a forró vízben. Addig pont kiáznak a lényeges összetevők, utána már a csersav jön: melytől egyrészt keserű lesz a tea, másrészt kikezdi a gyomrot és a nyelőcsövet.

    (Vannak, akik még a hőfokkal is játszanak: nem mindegy, hogy 70 vagy 90 fokos vizet borítasz a levelekre, mert bizonyos összetevők magas hőfokon elbomlanak. Nálam ez elég nehezen kivitelezhető, így nem szoktam foglalkozni vele.)

  16. Ha már tea és geek és reklám:
    http://apro.pulykakakas.hu/post/131251865/tea-timer-termosz

    A rooibos nekem is nagy kedvencem, de én még nem iszom négy éve, még bírom.

  17. Szóval mézzel inni is szentségtörés?

  18. Ha a teát a tea ízéért iszod, akkor igen. Ha a méz ízéért, akkor nem. :) (Nyilván itt is meg lehet találni azt a pontot, ahol a méz bejön ugyan, de még nem nyomja le a tea ízét. Mint írtam, én is egy bogyóval iszom, mert az még nem zavar.)

  19. Most igy tanultam meg:

    Japan konnyu zoldek : 1.5 perc – 80 fokos viz ( felforralt viz tiz percet all)
    Kinai zold : 2-3 perc – 80 fokos viz
    Oolong: 2-3 perc – 100 fokos viz
    Puer ( hosszan fermentalt oreg vorostea) – 100 fokos viz
    Fekete Tea: 3-4 perc – 100 fokos viz

    Nagy mennyisegnel nem megvalosithato, de amikor egyszerre kis mennyisegu tea keszul (1.5-2 dec) akkor az elso felontes felperces aztatas utan megy a szemetbe pont a tul nagy csersavtartalom, por stb. miatt. (Megmossak a teat) Masodik felontestol megy a poharakba es felontesrol-felontesre valtozik a tea ize. Akar egy orat is el lehet egy adag jo minosegu teafuvel igy teazni.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Discover more from MiVanVelem

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading