Date2009. January 14. Wednesday

Calendaring finito

Végre valami sikersztori. Működik a calendar szinkron, pontosan úgy, ahogyan szerettem volna.

Ehhez mindössze

  • Törölni kellett minden szinkronizációt a Vista64 gépen.
  • Törölni kellett minden szinkronizációt a munkahelyi XP-n.
  • Törölni kellett az Activesync-et is az XP-ről.
  • A munkahelyi gépet teljesen naprakészre kellett hozni (.Net framework, patch-ek, activesync).
  • Hideg reset után újratelepíteni a PDÁ-t.
  • Drasztikusan le kellett csökkenteni a szinkronizálandó anyagmennyiséget.
  • A túl hosszú notes bejegyzéseket át kellett fordítani Onenote bejegyzésekké. (Ezektől rendszeresen váratlan hallállal halt meg az Activesync.)

Ennyi. Innentől mint a svájci óra.

Hozadékok:

  • Megoldottam az Opera problémát is. Nem a Mini volt fent korábban, hanem a teljes. Csak éppen 64bites Vistáról nem települt fel a drága. XP-ről már igen.
  • A Google Calendar-on keresztül működik a közös családi naptár. Rögtön be is szerveztem január végére egy szinházi előadást.

József örül.

Röné

Festészetben kedvenc irányzatom a szürrealizmus. (Mondjuk, az is megérne egy hosszabb írást, miért lett ez az irányzat annyira sikeres a múlt században. Talán az emberek el akartak menekülni a valóságból?)

Nos, a szürrealista festőket alapvetően két csoportba lehet sorolni: vannak a szimplán nem normálisak és vannak az egészen aberráltak. Ebből a csapatból lóg ki nem is kicsit René Magritte – aki egyszerre tartotta magát festőnek és filozófusnak.

A legegyszerűbb, ha pár képén keresztül mutatom meg, miről is van szó.

Itt van például a Szavak Alkalmazása időszak.

Nagyítás Nagyítás Nagyítás

Első ránézésre semmi különös. Borzasztó egyszerű képek, valami francia szöveggel. Festőművész? Ma már ennyi is elég?
Nyilván nem. A töltetet a kép-cím-szöveg hármas együtt biztosítja.

  • A kép: Egy pipa.
  • A cím: A képek árulása.
  • A szöveg: Ez nem egy pipa.

Na, most lehet elgondolkodni. Mit ad ez így ki együtt? Egyfelől elővakarhatjuk Platont agyunk félreeső rekeszéből, hogy ugye a ló ideája nem ugyanaz, mint a ló maga. Maga Magritte is beismerte, hogy alkotásának fő mondanivalója az, hogy a kép nem egyezik meg a valósággal… a pipa képe nem pipa.
Másfelől értelmezhetjük úgy is, mint a pofátlan megtévesztésre való figyelmeztetést is – mely ugye korunkban kifejezetten aktuális.
Később a nyomaték kedvéért megfestette ugyanezt almával is. (Feltehetően azért, hogy legyen minek a repróját a lépcsőfordulónkba kiakasztanom.)
Végül a harmadik kép… ennek az eredetiségében azért nem vagyok annyira biztos. :-)

De azt írtam, hogy időszak. Így is van, a szavak és a képek együttes erejéről Magritte-nak rengeteg mondanivalója volt, képben is és írásban is. Szavak és Képek címmel képregényszerűen mutatta be akkoriban a véleményét különböző szürrealista kiadványokban.

Egy tárgy nem kötődik annyira elnevezéséhez, hogy ne találnánk egy másikat, amely jobban illik hozzá.

A rajzon pedig egy falevél, melléírva, hogy ‘le canon’. (1)

Valamely forma helyettesítheti egy tárgy képét.

Ez is ugye tipikus szürrealista alapelv.

Látható, hogy Magritte kifejezetten fontosnak tartja a szöveges elemeket is. Gondolhatod, mekkora agyalás előzte meg a címadást. Nem is egy képénél a mai napig rejtély, hogy miért pont az lett a címe, ami.
Itt van például ez:

Nagyítás

Ránézésre olyan, mintha valakire éjszaka nagyon rájött volna a fosás/pisálás és átszakította volna a budiajtót. Igenám, de ekkor még nem tudjuk, mi a festmény címe. Elárulom: Váratlan Válasz.

Megint lehet agyalni.

Miért váratlan válasz egy átszakított ajtó? És mi lehetett a kérdés, amire ez a válasz váratlan?

… valamely kérdésnek tekintett tárgyra vagy témára válaszul az előzőhöz titokban meglehetősen bonyolult kapcsolatokkal fűződő másik tárgyat kellett találni, hogy e kapcsolatok a választ igazolják. Ha a válasz világosan kinálkozott, a két tárgy összekapcsolását meg lehetett érteni.

Azaz megint a szürrealizmus módszertanához jutottunk vissza. Bizonyos tárgyak a képen kérdéseket sugallnak – és az alkotás akkor lesz tökéletes, ha más tárgyak válaszolnak erre a kérdésre. A sokszor idézett szürrealista mondást – szép, mint egy esernyő és egy varrógép véletlen találkozása a boncasztalon – majd mindenki viccnek tekinti és jót mosolyog rajta. Pedig ez tökéletes hitvallása egy szürrealistának.

Az ajtó felveti a nyílás problémáját, amelyen át lehet jutni. A Váratlan Válaszon egy szoba csukott ajtaját festettem meg. Az ajtón szabálytalan nyílás, amelyen át meglátjuk a mögötte lévő sötétséget.

Érthető már, miért váratlan? Az ajtóra, mint kérdésre, váratlan választ jelent a rajta ütött nyílás.

A továbbiakban befogom a számat. Lehet, hogy már így is túl sokat beszéltem a képekről… pedig igazából a képeknek kellene magukról beszélniük.

Akkor néhány Magritte festmény. (Ha túl kicsinek érzed, kattints rá.)

Nagyítás Nagyítás Nagyítás

A képek címei balról jobbra: *** Várkastély a Pireneusokban *** Golconde *** Az emberi sors ***

Nagyítás Nagyítás Nagyítás

A képek címei balról jobbra: *** A lehetelen megkisértése *** Clairvoyance (2) *** Terapeuta ***

Nagyítás Nagyítás Nagyítás

A képek címei balról jobbra: *** A megbecstelenítés *** Fenyegető időjárás *** A ledöfött idő ***

Nagyítás Nagyítás Nagyítás

A képek címei balról jobbra: *** Filozófia a budoárban *** A vörös modell *** Hegel (3) vakációja ***

ps.
Ezen a blogon különösen nem tudom kihagyni, hogy létezett szürrealista karikaturista is. Egyszer már említettem a nevét, de nem tudom elégszer felhívni a figyelmet az illetőre.

(1) Le canon: Egyszerre jelenthet törvényt (kánon) és ágyút is.
(2) Clairvoyance: Leginkább az ezoterikában használt kifejezés. Azt jelenti, amikor valaki nem csak magát a tárgyat látja, hanem a tárggyal együtt a kisugárzását is észleli.
(3) Ugye, a dialektika.

© 2020 MiVanVelem

Theme by Anders NorénUp ↑