Álmos vagyok, fáradt vagyok, így csak vázlatpontokban.

  • 8.30: Közös képviselővel egyeztetés.
  • 9.10: Átvettem Janitól a gurtnikat. Cipekedés probléma megoldva.
  • 9.30: Gyorsan nyomtattam egy jegyzőkönyvet az átadás-átvételhez. Optimistán.
  • 9.50: Rákérdeztem mikor lehet menni a kisteherautóért. (Peugeot Boxer) Kora délután.
  • 12.30: A kocsi megérkezett.
  • 12.50: Telefonált az eladó, hogy megkapták a pénzt. Plafon lefejelése.
  • 12.51: Telefon Nejnek. Sajnos csak hat után fog hazaérni.
  • 13.30: Telefon az eladótól. A hölgy rosszul lett, mentő vitte be kórházba. A férfi azt mondta, lehet, hogy késni fognak.
  • 14.00: Telefon mindenkinek, akinek a ténykedése azon múlt, hogy a birtokbavétel megtörténik-e ma.
  • 14.10: Munka befejezése. Irány a parkoló.
  • 14.13: Ügyintéző lehívása: hogyan indul el ez a dög? Trükkös: ha nem indítok egyből, belockol. Kilockolni csak a másik, ránézésre tökugyanolyan kulccsal lehet.
  • 15.30: Hazaérkezés azzal a böszme nagy autóval.
  • 16.25: Telefon az eladótól, hogy a feleségét saját felelősségére hazaengedték a kórházból. Várnak minket.
  • 17.30: Zavaros ébredés a fotelben.
  • 18.50: Nej hazaesett, egy újabb adag üres kartondobozzal.
  • 19.10: Fényképezőgéppel, mérőszalagokkal, kockás füzetekkel érkezés az új lakásba. Pofára esés: a nagyfiú még nem költözött ki, gyakorlatilag a lakás még tele – hiába kapjuk meg a kulcsokat, még nem tudunk egyedül maradni. Még láb alatt vagyunk. Ráadásul maradt náluk is kulcs. Semmi hempergés a padlón. Semmi törökülésben vizionálás.
  • 20.05: Jegyzőkönyv aláírása. Formálisan immár mi vagyunk a tulajdonosok. Ízlelgetem az új lakcímet.
  • 21.30: Hazaérkezés. Szinte szótlanul. Mindenkinek a lakrészén jár az agya.

Nos, így. És most cserbenhagyom Nejt, elmegyek aludni. Holnap erős nap lesz.