Lost

Sajnos nem lakatlan sziget. Rosszabb. Most éppen a magyar egészségügy bürökratikus mocsara.

Még Horvátországban kaptam sms-t az orvosomtól, hogy az ultrahangos vizsgálatra csak augusztus végén lenne időpont, de tudott szerezni helyet egy másik kórházban, július 3-ra. Oké, betelefonáltam a munkahelyemre, hogy egy kicsit késni fogok.
9.45-kor lejelentkeztem a kórház recepcióján. Beletelt egy kis időbe, mire tisztáztuk, hogy ki vagyok és mit keresek ebben a kórházban egy másik kórház beutalójával. De sikerült.
Viszont az éber fiatalember kiszúrta, hogy hiányzik a beutalóról egy körpecsét.
– Sajnos ezt nem tudom elfogadni – nyújtotta vissza.
– ?
– Menjen el az orvosához és tetessen rá pecsétet.
– Ne csinálja már, ez egy sürgős vizsgálat és 10.00-re vagyok kiírva – méltatlankodtam.
Erre elgondolkodott, majd beírt valamit a számítógépbe.
– Üljön le, majd szólítják.
És tényleg. 10.15-kor szólítottak, a vizsgálat is megvolt hamar.
– Üljön le kint, nemsokára megkapja a leletet – küldtek ki.
Leültem, vártam. Befejeztem egy könyvet. Unalomig játszottam egy passziánszt a mobilomon. Lassan eltelt egy óra, már minden utánam jövő megkapta a papírját. Aztán végre sikerült elkapnom az asszisztenst.
– Tessék mondani, mikor kapom meg a leletemet?
– ?
– Tudja, éhgyomorra kellett jönnöm és egy kicsit már éhes vagyok, de nem merek elmenni az ajtó elől – magyarázkodtam.
– Nem maga az, akinek problémája volt a beutalójával?
– Ha arra gondol, hogy hiányzott egy körpecsét, akkor igen.
– Ja, hát maga addig nem fog leletet kapni, amíg be nem szerzi a pecsétet.
– !?!&@!!! – villant meg a szememben.
– De hát mondtuk! – háborodott fel.
– Nem mondtak semmit – jegyeztem meg.
– Akkor elnézést.
Gyors telefon a munkahelyre. Beláthatatlan ideig nem megyek dolgozni. Ma már biztosan nem. Elvesztem.
Telefon a doktornőnek: Tetszik ma dolgozni? Kéznél van a körpecsét? Remek.
Átbumliztam a városon, várakoztam egy kicsit, majd megkaptam végre a kritikus pecsétet.
Visszabumliztam a városon, sorbanálltam egy kicsit és magkaptam végre azt a szájbavágott leletet.

Holnap újból egy hangulatos vérvétel. Igazából ma kellett volna, de nem mertem két ilyen bonyolult dolgot berakni egy napra.
És milyen jól tettem.

4 Comments

  1. Bazmeg, ezek után még van pofája valakinek sipákolni (mármint az egészségügyi maffiákon kívül), amikor be akarják szántani és privatizálni az egészet…

  2. Vazz, JoeP, miért nem írod ki a kórház és az orvos nevét?! Megérdemlik, hadd tudja meg mindenki, milyen büdös parasztok! Pont egy hete kedden szivattak meg hasonlóan undorító módon egészségügyben, toltam is kifelé a “hölgy” nevét a webre. Ha rákeres valaki, és véletlenül belefut a blogomba, kicsit realisztikusabb képet kap. Mondjuk elmegy a francba az az orvos is, aki elfelejti lepecsételni a beutalót.

  3. Pix, a privatizációt én is nagyon várom már.

  4. Payskin, egyelőre még türelmes vagyok. A doki lelkes és jóindulatú – de fiatal és adminisztrációs dolgokban még járatlan. A kórház meg… fogalmazzunk úgy, hogy kicsit túlbonyolítja a dolgokat.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

© 2020 MiVanVelem

Theme by Anders NorénUp ↑