Először úgy volt, hogy erre a négynapos hétvégére kiugrunk Prágába. Időben lefoglaltam a szállást, elterveztem, merre fogunk csavarogni… de a végén beijedtem az elhúzódó kemény, csapadékos téltől és lemondtam az utat. (Ember, még csak téli gumi sincs a kocsinkon.)
Sebaj, ez más szempontból is fontos hétvége: Tesónak ma van a születésnapja, őt is, fiát is Sándornak hívják, apám is, én is Józsefek volnánk… nagy buli lesz Egerben, ott a helyünk.
Erre a gyereknek az utolsó pillanatban átrakták a szolgálatát hétfőre, én pedig péntekre úgy lebetegedtem, hogy ma eddig összesen jó, ha egy órát töltöttem ágyon kívül – az étkezéseket is beleszámítva.
Még jó, hogy ez az a hétvége, amelyen ki akartam pihenni magam.

Kiegészítés:
Pedig már jegyünk volt rá, de a prágai út miatt lemondtuk a Nézőművészeti Főiskolát – mondván, hogy majd áprilisban. Erre most látom a Krétakör weblapján, hogy ebben az idényben már nem játsszák többet.