Sínbohócok

Még talán itt a blogon is kikeltem anno a jelenség ellen. Mennyire dühítő már, de komolyan? Ott állsz a leengedett sorompó előtt, mondjuk a pole pozícióban. Várod a vonatot. Egyszer csak megjelenik a szerelvény, beáll a _sorompó előtti_ állomáshoz, le- és felszállnak az utasok, majd a vonat döcögősen megindul, végül elcammog a sorompó előtt.
Az ember őrjöngeni tudna dühében. Különösen, ha maga mögé néz és látja a kilométer hosszú sort.
Két ilyen sorompót ismerek, az egyik a XVIII. kerületben van Szemeretelep-Ferihegy határán, a másik Kispest és Pestlőrinc határában. Az Üllői úton. Na, ott képzeld el, reggelente mekkora torlódások szoktak összeállni.

Mi lehet az oka ennek a baromságnak? Mondjuk, az arrogáns, faszkalap, lustadisznó vasutasok?

Háát…

Tény, hogy a vasutasokról nem vagyok túl jó véleménnyel, tehát a legegyszerűbb lenne rábólintani, hogy: _igen_.

De a valóságban itt sem árt gondolkodni, mielőtt anyáznánk.

Nézzünk egy átlagos sorompót. A sorompó előtt és után is van egy érzékelő. Az előtte lévő jelez, hogy jön a vonat – az automata leengedi a sorompót. Ha pedig az utánajövő jelez, akkor az automata felnyitja a sorompót.

Nagyítás

Eddig oké.

A gond az, hová rakjuk az előtte lévő érzékelőt? A vasutasok azt mondják, inkább várakozzanak többet az autósok, de mindenképpen zárjuk ki azt a lehetőséget, hogy egy túl gyors szerelvény hamarabb érjen a sorompóhoz, mielőtt az le lett volna engedve. Azaz a leggyorsabb szóbajöhető járgányra kalkulálnak, mégpedig valami ilyenformán: azt mondja, ezen a vonalon a leggyorsabb jármű az egy szóló mozdony 80-nal, a sorompó leengedési ideje 10 másodperc, én azért szeretném, ha legalább 1 perccel a vonat érkezése előtt már le lenne zárva a sorompó – tehát azt a kis piros érzékelőt 70*80/3600 = 1,55 kilométerre kell lerakni a sorompó elé. (Nem ismerem a vasutas szabványokat, abszolút csak a hasamra ütve írom a számokat. De úgyis az elv a lényeg – emiatt bátran sarkítok is.)
Ebben az esetben az autósok 70 másodpercet (plusz a felnyitási időt) töltöttek ácsingózással.
Igenám, de mi a valóságos helyzet? Mik szoktak mászkálni síneinken? Vadul száguldozó szóló mozdonyok, vagy önálló mozgásra alig képes kávédarálók? Naná, az utóbbiak. Nézzük csak, mi van, ha megjelenik egy százhúsz vagonból álló tehervonat, 15 km/h sebességgel? Ez a vonat az 1,55 kilométert durván hat perc alatt teszi meg! És akkor még nem is beszéltem arról, hogy a túloldali érzékelőnek az utolsó kocsinál kell bejeleznie – ebben az esetben simán kijöhet egy tízperces várakozás is.

Nos, ennyibe kerül nekünk a biztonság.

És akkor nézzük meg, mi van akkor, ha van egy állomásépületünk is a sorompó környékén?

Nagyítás

Most mi a leggyorsabb jármű? Továbbra is a szóló mozdony, 80-nal. Hiszen ez úgysem áll meg az állomáson. Tehát továbbra is 1,55 kilométerre van a jelző. Szar ügy, de az állomás ezen az intervallumon belül van. Azaz a böszme lassú személyvonat mozdonya elmegy az érzékelő mellett, a sorompó lecsukódik, a vonat beáll az állomásra, emberek le-felszállnak, a vonat elindul, majd amikor az utolsó kocsi elmegy a túloldali érzékelő mellett, akkor nyílik csak fel a sorompó.

Ez bizony kellemetlen… de megint csak a biztonságunkról van szó: a sínbohócok abszolút ki akarják zárni azt a lehetőséget, hogy egy – akár illegálisan – gyors jármű hamarabb érhessen a sorompóhoz, mielőtt az lezáródna.

Most, hogy már ismerjük a mögöttes okokat, próbáljuk meg átalakítani a rendszert. Hogy mindenkinek jó legyen.

  • Rakjuk át az állomást a bal oldalra.
    Remek ötlet, innentől a balról érkező vonatok miatt fogunk szopni.
  • Ne legyen út az állomás mellett.
    Hát, sorry, de az idők során már csak úgy alakult ki, hogy az állomáshoz utak vezetnek, méghozzá több irányból is. Ez a kettő bizony együttjár. (Persze nem mindenhol, lásd Porva-Csesznek.)
  • Menjenek azok a mozdonyok lassabban.
    Eddig ez a legéletképesebb ötlet. Ne engedjük a mozdonyt 80-nal pörkölni ott, ahol állomás van. Csakhogy előfordulhat olyan eset, hogy a mozdony nem jókedvében megy nyolcvannal. Elaludt a sofőr. Elájult a sofőr. Elbambult a sofőr. Megbolondult a sofőr.
    Minek van nagyobb prioritása? Sokszor sok várakozással töltött percnek vagy néhány emberéletnek? A vasutasok az utóbbit találták fontosabbnak.
  • Építsünk felüljárót az állomás mellé.
    Ez biztosan megoldana minden problémát. Két baj van vele: drága… és ronda. Nem tudom, te hogy vagy vele… de én akkor inkább már leállítom a motort és várakozok.

9 thoughts on “Sínbohócok

  1. Én még azt is el tudnám képzelni, hogy mind a két irányban a sorompó után állna meg a vonat. Még akkor is, ha csak egy állomás épület van. Kicsit többet kell gyalogolni az egyik iránba igyekvőknek a jegypénztártól a felszálló helyig. Nagyon agyafúrt megoldás?

  2. Ezzel két probléma van:

    – Nem mindenhol van hozzá hely. Például, ha az Üllői utas példát nézed, a sorompótól balra gyártelepek vannak, még talán egy vacak peront sem lehetne letenni.
    – Ezzel a húzással gyakorlatilag átterelnéd az összes le-és felszállót a forgalmas autóúton. Ez ugyanúgy megfogná az autóforgalmat, cserébe jó balaesetveszélyes is lenne.

  3. Lehetséges, én csak spekulálgattam az írásban. Ami viszont meglep, hogy mindenhol ugyanannyi. Nem logikus. Ha veszem egyfelől mondjuk az Eger-Putnok viszonylatot, ahol a hegyi terep miatt még a szóló mozdony sem tud gyorsan menni… másfelől meg veszem a Bp – Miskolc fővonalat mondjuk nyílt terepen, ahol a sima szerelvény is mehet 120-160-at… nehezen hihető, hogy a fix 800 méter mindenhol jó lenne.

  4. Van jobb hely is: Rákosligeten a Ferihegyi úti átjáró. A 800 méteres távolságba még beleesik az előző vasútállomás (Rákoscsaba-Újtelep) is, így a sorompó lezáródásakor még az előző állomásra sem érkezett meg a vonat. Tehát lezáródik a sorompó, személyvonat megáll Újtelepen, elindul, megáll Rákosligeten, elindul és ezután nyílik fel a sorompó :) Persze csak ha közben nem érkezett vonat az ellenkező irányból.

    A másik Ferihegyi úti átjárónál, a Rákoshegyi állomásnál is sikerült már 20 perc felett várakozni. Egyrészt nagy forgalmú vonal, másrészt amikor tologatják ide-oda a teherszerelvényeket szintén zárva van a sorompó.

  5. Az érzékelők (manapság tengelyszámláló berendezés) elhelyezése elsősorban az adott vasúti pályán maximálisan engedélyezett sebességtől függ. A kiürítési idő minimum 30 másodperc kell, hogy legyen, tehát a sorompó tilos jelzésre ekkor vált. Ezt az időt a szaktervezők egy képlet alapján számolják ki. A kiürítési időt befolyásolhatja a pálya íve és a ráláthatóság is, amelyek növelik a 30 másodperces időtartamot.A sorompók manuálisan is zárva tarthatók, amelyet állomási kezelőfelületen keresztül vagy akár központi irányító rendszeren keresztül is lehet állítani. Zavar esetén kb 10 percig zárva tartható a sorompó, majd autómatikusan elsötétül, ilyenkor a csapórudak autómatikusan felnyílnak (hidraulikus tartalékkal).
    Rákosliget-Rákoscsaba között egy személyvonat legalább 70 km/h sebességre is felgyorsít, nem beszélve egy gyorsvonatról, ami akár 100 km/h órás sebességgel is haladhat. Ráadásul az adott vasútvonal nagyforgalmú, két sinpáros.Ha egy személyvonat áthalad egy sorompón és beáll az állomásra, a sorompó csak akkor nyílik fel, ha a szerelvény utolsó kerékpárja elhagyta a szigsin csatlakozást vagy tengelyszámláló érzékelőt. Ha a szerelvény nem húz ki, akkor zárva marad. Ez az utasoknak kényelmesebb, mert kevesebbet kell gyalogolnia, az autósnak viszont többet várnia. De mindez a biztosnág érdekében van így, nem viccből.

  6. Tulajdonképpen kiskorom óta vasút közelében nőttem fel, faterom ezt csinálja (sorompókat) kb 38 éve. Én nem ezzel foglalkozom, de a kollégáim igen.
    Éppen ma reggel akadt a kezembe egy sorompó kiviteli terve, egy oldalon csak a számítások vannak:figyelembe veszi a közúti jármű hosszát, kiürítési sebességét, fénysorompók helyét, helyzetét, a veszélyeztetett útszakasz hosszát, lezárási időt, és a behatási pont távolságot ezek alapján számítja ki. Jelen esetben egy 80 km/h órás pályánál 667 m a behatási pont távolsága minimum. Ettől csak távolabb lehet elhelyezni. Egy állomásra érkező és megálló vonat eleve nem fog maximális sebességgel közlekedni, tehát ez is hosszabbítja a sorompónál várakozást. Meg különben is, én is gyakran állok sorompónál, és 3-4 perc várakozás legalább 15-nek tűnik, főleg, ha sietek :-)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *