“My mama said to get things done
You’d better not mess with Major Tomcat”

Huh, elnézést David Bowie-tól, hogy így megcsúfoltam a szövegét, de nem tudtam kihagyni.

Ebéd utáni teámat kortyolgattam, láb felrakva az asztalra, a háttérben King’s Singers szólt, én pedig az ablakon kinézve figyeltem, mi zajlik az udvaron. Elég szokatlan műsor volt, valahonnan idetévedt három szajkó és egymást kergették az ecetfa ágain. Nem csak én figyeltem őket, a szokásos madárbagázs, a feketerigók és a cinkék is hátrébb húzódtak némileg, azért a szajkó elég nagytestű madár. Valószínűleg új fiúk lehettek a blokkban, annyira felelőtlenül kergetőztek, mintha nem tudnák, hogy az udvar macskákat rejthet. Valószínűleg nem is tudták.
Peti cica mindenesetre szintén nézte őket a másik ablakból.

Egyébként érdekes dolog ez a madárhelyzet. Nálunk mindenféle növények vannak, télibogyósak is, szeretnek idejárni a madarak, még úgy is, hogy figyelni kell a macskákra. Általában nincs is baj, de néha lát furát az ember.
Ez még az előző macskagarnitúránál esett meg. Megkapták a kaját a teraszon, lelkesen habzsoltak. Egy feketerigó odarepült melléjük, kábé egy méterre, majd onnan kezdett csúfolódni. A macskák néha ránéztek, majd folytatták a zabálást.
Aztán másnap reggel ott feküdt a feketerigó a teraszon. Kibelezve.