Közösségi média

Itt van a betegség.
Itt meg az- egyik – gyógyszer.

Természetesen kell hozzá, hogy az ember felismerje, hogy ez betegség, na meg kell hozzá a kritikus gondolkodás is, mely segít kiválogatni a kevés értékeset a szemétből, de ha ezek megvannak, akkor a fenti alkalmazással meglehetősen pontosan testre lehet szabni, mit szeretnék látni a Facebookon és mit sosem.
Én évek óta használom és azóta be tudok lépni hányinger nélkül a Facebookra, elolvasni a sajnálatosan csak oda publikáló emberek egyébként figyelemre méltó írásait.

4 Comments

  1. Én úgy állok hozzá, hogy a csak Facebookra publikáló emberek elmennek a faszomba. Tőlem publikálhatnak Facebookon, de tegyék fel máshova is, nem egy nagy erőfeszítés. Ha ők ennyire lusták és igénytelenek, akkor én nem vagyok kíváncsi az írásaikra.

    Sosem éreztem, hogy emiatt lemaradnék valami lényegesről.

    • Csak hát ezzel nem őket szivatod meg, hanem magadat.

      • Nem, éppen ezt mondom, hogy nem maradok le semmi lényegesről, tehát nem szívatom meg magamat. (Nyilván őket sem, de az nem is cél.)

        Figyelemre méltó írásból meg több van, mint amennyit egy emberélet alatt el lehet olvasni – ha a Facebookon olvasgatok, akkor annyival kevesebb időm lesz máshol figyelemre méltó írásokat olvasni, úgyhogy akkor meg azokat bukom be. Valamiről mindenképpen lemaradok.

        Facebookon csak azért vagyok fenn, mert egy sakk klubnak az adminja vagyok, és a népek Facebookot szeretnek használni. Ha nekik ez kell, legyen, erre a célra egyébként tökéletes is. Egyéb tartalmakra meg Social Fixer, annyira agresszívra beállítva, hogy konkrétan nem is látok a falamon semmit. :)

  2. Kösz a tippet.
    Én is csak 1-2 éve fészezek, mert sok tartalom tényleg csak ott van meg, az irdatlan mennyiségű szemét között.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *