Az előző írás alapján rámsüthetnéd, hogy nihilista vagyok.
Úgy gondolom, ennek a kifejtése megér egy külön posztot.

Először is, olyan, hogy élő nihilista, olyan nem létezik. (Figyeled, milyen markánsan és lényegretörően ragadtam meg a nihilizmus definícióját?)

Aki ugyanis teljes mértékben átérzi és magáévá teszi a nihilista gondolkodást, az minimum felköti magát. Mert ha nincs semmi, ha nincs értelme az életünknek, akkor minek küszködni? Aki átérzi és el is fogadja, de nem öli meg magát, az pont a lényeget nem értette meg. Azaz nem nihilista. Aki meg megölte magát… nos az sem, mert a halott az egyszerűen csak halott.

A magam részéről – fenntartva mindazt, amit korábban írtam – úgy gondolom, hogy van az életnek értelme. Pár éve tisztáztam le magamban. Igen, az Élet Értelme nem egy megoldhatatlan filozófiai probléma, össze lehet rakni. Rajtam kívül megtette már többmillió ember. Az más kérdés, hogy miután rátaláltak a válaszra, nem szívesen publikálják. Nekem is vannak vázlataim, hogy egyszer majd kifejtem, de már legalább három éve rá sem néztem. Egyszerűen nem fontos.
Nem, ez nem nihilizmus. Nem azt mondtam, hogy nincs. Csak azt, hogy nem fontos tudnunk. Attól, mert nem tisztáztuk le magunkban, minden pontosan ugyanúgy megy tovább. Semmit nem számít, hogy tudod, vagy nem tudod… vagy éppen tudod, hogy nem tudod. Just do it.