Igen, jubileumi. Az első kerülésünk ugyanis 2012-ben történt.

Visszaolvastam az elsőről készült írást, hát, jókat mosolyogtam az akkori naív pacákon. Legszivesebben belinkelném az össze korábbi túraleírást, hiszen akkor jobban látszódna, hogy melyik évben mi volt, de mivel az Utazások oldalon search van, így a keveredés elkerülése miatt inkább nem teszem. Ha kiváncsi vagy, akkor megtalálod az összeset előbbi oldalon.

Persze a jubileum jó vicc, hiszen ránézésre ez ugyan tíz év, de valójában 11 alkalom. (Számold ki az ujjaidon.) Három évben maradt el, az egyikben programtorlódás (2015), a másikban betegség (2017), a harmadikban covidhisztéria miatt (2020).

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy 2019-ben Nejjel belevágtunk egy nem hivatalos, mondhatni privát kerülésbe. Ő ugyanis már régen szeretett volna eljönni egy ilyen túrára, csak hát egyikünk sem tudta, hogy van-e olyan erőnléte, amely kitart ilyen hosszú távon. Emiatt elmentünk júliusban egy próbakörre. Nem ment rosszul, végül a negyedik napon sípoltak ki a vízből egy ránézésre többnapos kettes viharjelzéssel. (Aztán persze nem volt semmi, a teljes Kék Szalag mezőny ott kókadozott bent a víz közepén a szélcsendben. De hát a meteorológia már csak ilyen.)

Aztán végül a 2019-es kerülés eléggé hiányosra sikerült, eleve ketten terveztünk indulni, de rögtön az első napon annyira viharos volt az idő, hogy én inkább átigazoltam a parti egység csapatba, így Péter egyedül kerülte meg a tavat. (Attila csatlakozott hozzá a Keleti-medencében egy rövid körre.)

Nej később bekapcsolódott, tavaly (2021) tolta végig először a karikát, idén indult neki másodszor.

És ezzel vissza is tértünk a jelenbe.

A túraundorom még mindig nem múlt el. Ez konkrétan a KATÁ-s övön aluli ütéshez datálódik. Addig nagyjából egyensúlyban voltak a hétköznapi szívások a túrázásokkal, akkor viszont rövid időre rámszámoltak, majd rögtön utána jött az év, de leginkább az utolsó három év legkomplikáltabb túrája, rengeteg balszerencsével, utána meg a hülye meló… kicsit sok volt a kilengésből és azóta nem is tudok egyenesbe kerülni. Pár nap önfeledt pihenés kellene… de nincs, jönnek ez előre leszervezett programok.

Mint ez a mostani is. Na, ezzel most voltak bajok, de mindent a maga idejében.

Még egy döntés. Elegem lett a technikai problémákból. Úgy döntöttem, hogy igyekszem olyan lazán menni, amennyire csak tudok. Azaz nem vittem magammal se goprót, se kamerát, se drónt. Eszem ágában sem volt filmet forgatni. Meg fényképezni. Ezekkel már tele a padlás, miközben már semmi újdonságra nem számítok. (Valójában már tavaly is csak azért forgattam, mert az volt Nej első kerülése és legyen már egy olyan film is, amelyikben szerepel.)
A sportórámat a hat nap alatt egyszer kellett töltenem, a mobilt kétszer… és ennyi volt az összes technikai szarakodás.

Leutazás
2022.09.01; csütörtök

Szokás szerint több napnyi pakolás, szervezés. Előző pénteken, illetve vasárnap leugrottam az RSD-re evezni egy-egy szolíd 26 kilométeres távot. Muszáj volt, mert leírni is szégyellem, de idén eddig összesen 38 kilométert eveztem. A Kodiakkal meg konkrétan egy métert sem, úgy szedtem elő, ahogy a tisza-tavi túrák után eltettem tavaly szeptemberben. Nos, nem voltam nyugodt. Fájt minden porcikám. Márpedig itt 5 napon keresztül fogunk ennél nagyobb napi távokat evezni. Megpakolt kajakkal. Adott esetben szélsőséges időjárási körülmények között.

Ja. Időjárás. A szokásos. A legrosszabb időjárást kaptuk, azt, amikor a meteorológus is csak vonogatja a vállát. Időjárás? Hát, izé. Lesz. Egy északról jövő anticiklon randevúzik felettünk egy nyugatról érkező ciklonnal, aztán elkezdik egymás fejéhez hajigálni a tányérokat. Azaz lesz minden, gyakorlatilag kiszámíthatatlanul. Még a másnapi időjárást sem volt értelme megnézni este, mert nem ritkán reggelre már teljesen mást mutatott.

Na mindegy, a csütörtök még nem erről szól. Ekkor még csak leutazunk, örülünk egymásnak, iszunk egy háromcentest, elfoglaljuk a szállást, valaki nekiáll főzni, iszunk egy háromcentest, mennek a dumák, meg persze egyeztetjük a terveinket.
És iszunk egy háromcentest.

A legnehezebb feladat a korai lefekvés, mert ezek olyan találkozók, ahol legszívesebben hajnalig dumálnánk. Mindenki friss, kipihent, jól is esik a bor, adná magát a viháncolás, de ez a létező legrosszabb taktika. Hosszú, fárasztó napok jönnek, ezeknek kipihenten kell nekimenni.

Tízkor már aludtunk.