Sokmindent el tudok képzelni

De még így is érnek meglepetések.

Az, hogy nem szabad kimenni az erdőbe, már régóta megvan. Mindenki úgy gondolja, hogy ha van hely, ahol távol lehet lenni a többi embertől, az az erdő. Emiatt mindenki kimegy az erdőbe. Mindenki.
Hasonlóan zseniális ötlet, hogy a korlátozott és sávos nyitvatartás miatt menjünk a boltba nyitásra. Reggel hatra. Csak az a baj, hogy ez az ötlet tömérdek más embernek is eszébe jut. Múlt héten az Auchanban már a kosárért is verekedni kellett, a Lidlbe – reggel hétkor – nem tudtam oldalról bejutni, annyian mentek be folyamatosan szemből.
Jó. Menjünk kajakozni a Dunára. Ott már csak nem lesz tömeg. Aha. A kajakom Dunaharasztiban lakik, a Sportszigeten. Mely park a helyiek népszerű kirándulóhelye. A kajakos fórum szerint kora reggel még nem volt gond a vízreszállással. (Bár már használták az alternatív stégeket is.) Helyben lakó haverom szerint délutánra már kezdett bedugulni a lehajtó. Másik haverom szerint Szigetszentmiklóson a biztonság kedvéért végig lezárták a partot, azaz kikötni sem lehetett. Hogy mennyien lehettek a vízen, pontosabban a horgászok miatt a víz közepén? Nem tudom. De tekintve, hogy húsvétkor végig lezárták a Szentendrei-Dunát, illetve gyakorlatilag körbe a Velencei-tavat, a budapestieknek csak az a szerencsétlen RSD maradt, szóval gondolom volt zsufi.

Ezekre számítottam. Még ha nem is ennyire, de valami ilyesmit vártam.

Amire abszolút nem számítottam, az a Tesco parkoló volt. Hétfő reggel kilenckor kocsiba vágtuk magunkat és lementünk az erzsébeti Tesco hátsó parkolójába. Rutinpályázni az új kisbusszal. Mindkettőnkre ráfért. Itt normál hétköznap is alig van valaki, most meg még nyitva sincs a bolt.
Megint nem csak nekem volt zseniális ötletem. Rajtunk kívül még négy motorkerékpár és egy kis piros autó keringett a parkolóban. Habár kentük neki rendesen, de azért folyamatosan ott volt, hogy nem csak a pályára és a saját autónkra kellett figyelnünk, hanem a többiek mozgására is. Nem is húztuk sokáig.
Majd május elsején újra megpróbáljuk.