Hát nem, egyáltalán nem úgy van.

Tipikus szituációk:
– A kutyák mindig ugatnak. Mindig.
– Valaki valahol mindig tolja a sikítót.
– Ha jó annyira az idő, hogy ki lehet ülni a kertbe, akkor jó annyira is, hogy valaki füvet nyírjon.
És ezek csak a rendszeres zajok. Pénteken például egész délelőtt ment valahol a közelben egy dízel aggregátor. Ahogy írtam, szombat délután folyamatosan szirénázott egy riasztó. Az autósok több mint fele, már csak vagányságból is, megfaroltatja a kocsiját a sóderes úton. Por és zaj. Fiatalok gyűlnek össze a kerítés mellett, kiabálnak, döngetik az autóhifit. Időnként megjelennek a parkfenntartók motoros kaszával, láncfűrésszel. Néha útépítők visszatöltik a kifarolt sódert és úthengerekkel újradöngölik az utat. Hosszabb esős időszak után beindulnak a záportározóba dugott búvárszivattyúk és órákig mennek.

Félre ne értsd, ez nem morgás. Ezek mind normális, természetes velejárói a kertvárosi életnek. Én is szoktam füvet nyírni, ráadásul egy meglehetősen hangos benzines fűnyíróval. Az esetleges kertipartikról nem is beszélve. Csak arra próbáltam célozni, hogy egyáltalán nem annyira idilli, madárcsicsergős az élet a kertvárosban sem.
Mondhatni, nekem van a legnagyobb egybenyitott irodám a cégnél, csupa zavaró, hangos munkatárssal.