Na, ezt is megszavazták. Innentől ne legyen senkinek se kétsége, ezt a kormányt már csak fegyverrel lehet majd elzavarni.

  1. Ha Orbán Viktor megnyeri a következő választást, akkor élete végéig be fog tudni rendezkedni.
  2. A következő választást Orbán Viktor ezer százalékra meg fogja nyerni. Nem lesz ellenfele. Ha valami különös véletlen folytán mégis lenne, akkor gyorsan beleveszik az alkotmányba, hogy Magyarország miniszterelnöke örökösen csak Orbán Viktor lehet, a Fidesz pedig helyből 70%-kal indul a választáson. A kihívót pedig iziben beperelik, a független bíróság meg majd jól elhúzza a pert a választások utánra.
  3. Ha a következő választást Orbán Viktor nyeri, akkor itt dél-amerikai tipusú szegénység lesz, dél-amerikai tipusú közbiztonsággal és dél-amerikai tipusú diktatúrával.

Most abszolút indiszkrét leszek. Elmesélem egy álmomat, melyet csak szűk körben szoktam néha felemlegetni. Úgynevezett jós-álom volt, a nagyon erősek közül. Ébredés után még hosszú percekig fájtak a képzelt sebeim.
A bevezetése – bármennyire hatásos is volt, egyfajta álom az álomban – most lényegtelen. A lényeges rész, hogy egy narrátor lepörgette előttem a hátralévő életemet. Sajnos rohadt gyorsan ment az a film, a tömérdek képből alig maradt meg néhány villanás a jövőből. A narrátor természetesen egy kérdésre sem válaszolt.

  1. Polgárháború Magyarországon. Idős fejjel lövészárkot ások egy tisztáson.
  2. Barna katonai egyenruhában, őrmesteri váll-lappal.
  3. Autóbalesetben fogok meghalni, az ötvenes éveim közepe felé.

Az utóbbi pontot nem csak közölték velem, hanem át is éltem. Ébredés után ott sajogtak a képzelt sebeim, ahol a fém először ért el.

Nos, fontos tisztázni a kort. A dátumot. Ez az álom a kilencvenes évek első felében történt. A közéletet halvány optimizmus jellemezte. Örültünk, hogy vége. Ledobhatjuk a szellemünket, az országunkat leláncoló béklyókat, immár valódi demokráciát építhetünk, valódi jóléti társadalommal. Persze előbújtak a férgek is a szőnyeg alól, Király B. Izabella, Csurka, aztán G. Nagyné Maczó Ágnes alkotmányt írt, de szerencsére senki nem vette komolyan. Akkor még. De összességében semmi nem utalt arra, hogy az ország ketté is hasadhat, a polgárháború meg aztán végképp elképzelhetetlennek tűnt.
Barna ekkor volt egy éves.
Szóval mindent összeadva, az álomnak semmi realitása sem volt, dacára annak, hogy milyen látványosan jött és milyen látványosan végződött.

Ugyanezt nem mondanám el most. Barna katonakorban van. Az ország egy puskaporos hordó, bármikor robbanhat. Nekem pedig maradt még max. hat évem, hat nyomorult, vacak év – feltéve, hogy az álom igaz. És most már nem merném helyből lenullázni az esélyeit.

Oké. Ne csak a negatív hullámokat borítsam az olvasókra. Van az írásnak pozitív üzenete is. Ha tényleg így fog megesni, akkor az egyben azt is jelenti, hogy az élet sokkal komplikáltabb dolog, mint amennyit mi képzelünk róla. Azaz a halál csak állapotváltás. Ha viszont nem így fog történni, akkor… akkor nem így fog történni és az már csak jobb lehet.