Szóval, annak volt igaza, aki azt mondta, hogy nem lesz egyszerű. Pedig a megrendeléskor mindenki milyen heppi volt: az utp kábel bent van minden szobában, egyszerűen csak ki kell cserélni a kábelmodemet és mindenki boldog lesz.

Aha.

From Segédlet

Mielőtt nekivágsz az olvasásnak, nézdd át a fenti vázlatot. Ez már a végleges állapot, bizonyos egyszerűsítések után ki lett belőle dobva egy switch és egy router.

Lehet, hogy a szerelő úgy jött ki, hogy egyszerű dolga lesz. Lehet. Ehhez képest a betervezett két óra helyett négy órát szopott, sőt, segítséget is kellett hívnia. Majd miután délután hatkor elmentek, én még 12(!) órát szarakodtam a rendszerrel, mire minden beilleszkedett a meglévőbe. Pontosabban, mire mindent összekonfiguráltam úgy, hogy működjön. Közben többször headbangeltem a falon, kértem telefonos segítséget Janitól, dobtam el kaszát, kapát, csavarhúzót és akartam elmenni virágkertésznek.

Na, ezt próbálom meg most összefoglalni egy rövid és visszafogott írásban. Nem biztos, hogy sikerülni fog, különösen a visszafogottság tűnik esélytelennek.

A felhők ott kezdtek sűrűsödni, amikor a szerelő meglátta a terepet. Igen, az utp kábel ott volt ugyan minden szobában. Mindenhol switchelten. Na, ez az, amit az IPTV nem bír el. Pontosabban, a szerelő szerint nem, de az általa hívott telefonos segítség szerint ennek működnie kellene, aminek az lett a vége, hogy “gyerekiosztcsináldmegbazdmeg”. Így lettek végül ketten és persze 3 óra után kiderült, hogy tényleg nem megy switchelt környezetben. A fiam szobájában még nem is volt gond, mert legfeljebb wifizik a kölyök, ha már elhasználjuk az utp-jét, de a nappaliban, ott már szó sem lehetett wifiről. Le kellett tolniuk egy kábelt a padlásról a nappaliba.
A szép az volt, hogy az IPTV így sem működött. Pedig a szerelők tényleg vért izzadtak. Leegyszerűsítették a rendszert, amennyire csak lehetett. A routerből direkt szál jött le, ezt toldóval küldték rá a tévére, tényleg nem volt semmilyen hálózati eszköz a set-top box és a router között – de a nappaliban nem működött. Ugyanaz, ami a fiam szobájában csont nélkül.

Közjáték.

– Láttam a padláson a régi set-top boxot – közölte az egyik szerelő.
– Igen, az unokáknak tettem félre. Legyen min csodálkozniuk.
– De abban volt egy kártya.
– Minden lehetséges.
– Az a kártya nagyon kellene nekünk.
– Nem béreltem, megvettem. Az a cucc az enyém.
– A kártya meg a miénk.
– Háát…
– Nagyon sok tízezer forintjába fog kerülni, ha nem lesz meg.
– Viccel?
– Nem. Az a régi előfizetéséhez tartozott, most, amikor lemondja, vissza kell adni a chipkártyát is.

Huh. Kábé 3 évvel ezelőtt romlott el a cucc (egy ráküldött frissítés után már nem tért magához), akkor dobtuk ki. Megtartottuk egyáltalán a kártyát? Vagy kidobtuk? Nosza, keressük meg.
Áttúrtam mindent, ahol előfordulhatott. Fiókokat borogattam ki, dobozokat bontottam fel a padláson. Nem találtam. A létráról lefelé éppen a mondataimat fogalmaztam. Nem volt bonyolult, pont ugyanezeket mondtam nemrég a duguláselhárítóknak is: “Most azonnal hagyják abba, amit csinálnak! Az egész IPTV-s katyvasz nem ér annyit, hogy én több tízezer forintot fizessek valamiért.”
Aztán lent még megnéztem a számítógép-alkatrészes ládámban és a régi memóriák dobozában megtaláltam a kártyát.

Közjáték vége.

Aztán addig lökték, toszogatták, tekergették a kütyüket, míg egyszer csak megjavult. Senki nem tudja, mitől. De ekkor már négy órája káromkodtunk. A fiúk gyorsan össze is csomagoltak: az IPTV mind a két helyen ment, némi hálózati konfig után két gépről is ment a net, az egyiken 120/10 feletti értéket mértünk, szóval minden sirály. Már csak némi hálózatrendezés maradt, de az tisztán az én dolgom.

Leültem, rajzolgattam. Hmm. A régi router repül, mert a berakott Cisco eszköz nem csak kábelmodem, hanem routol, sőt, switchel is. Még indulás előtt megkérdeztem a srácokat, mi a jelszava a routernek és mennyire szabadon konfigolhatom? Azt mondták, hogy ez egy sima Cisco router, azt csinálok vele, amit akarok.

Aha. Ez volt az a mondat, mely tönkretette az éjszakámat. Egy bosszú a plusz két óra munkáért.

Már legalább két éve terveztem egy IP tartományi átállást. A TPlink eszközök alapértelmezett tartománya a 192.168.1.0/24, ami meglehetősen kellemetlen, mert sok ügyfél is ezt használja, márpedig ha az ember otthonról dolgozik, akkor az a minimum, hogy be tudjon lépni az ügyfelek rendszereibe. Nos, most van itt az idő, hogy átálljunk egy 10.x.y.0/24 tartományra.
Nézz az ábrára. Egy ekkora hálózatot már nem írunk át úgy ad-hoc, pontosan meg kell tervezni, hogy először melyik hostot bántjuk, aztán a többit milyen sorrendben, végül melyik lesz az az utolsó tégla az ördöghídban, melytől hirtelen működni kezd minden. Átterveztem, átírtam mindent, végül jött a router. Itt estem először pofára. Egyszerűen csak a 192.168.x.0/y hálózatot lehetett rajta beállítani. Amikor én már minden eszközön a 10.x.y.0/24 címet állítottam be, és persze ezzel el is vesztettem mindegyiket, melyeket csak akkor kaptam volna vissza, ha sikerül a Cisco router/switch eszközt is áttennem ide. De hát nem. Azaz pont abban az amorf állapotban, amikor éppen egyik eszköz sem volt elérhető, hirtelen megint címtartományt kellett váltanom. Finom. Jó. Legyen a végső (kackac!) címtartomány a 192.168.165.0/24, ez elég ritka. Megint rajzolgatás, tervezés. Hogyan álljunk át erre a káoszból? Végülis sikerült, egyedül az egyik Access Pointot veszítettem el, ezt semmilyen IP címen – azaz sem az eredetin, sem az először módosítotton – nem tudtam elérni. Oké, ahol vágják a fát, ott hull a forgács, maradt még kettő AP, ezt a renitenst meg majd rendezem a végén. A zárókő az ördöghídban ismét a router iP címének átírása lett volna. Átírtam. Restart. Vártam. Vártam. Aztán összedőlt a híd. De egészen apró darabokra. Elméletileg mindennek tökéletesen kellett volna működnie, az IP címek mindenhol precízen be lettek állítva… és mégsem. Nem ment az internet. Nem tudtam elérni a routert. Mind a két IPTV-s set-top box behalt. Totális csőd.
De a helyzet valójában ennél is sokkal rosszabb volt. Ugyanis ha valami rossz, akkor az nem működik. Ez viszont hol működött, hol nem. Ha rá akartam lépni a routerre az új IP címével, akkor nem sikerült, de a harmadik refresh után igen. Aztán volt, amikor tízből egyszer be is tudtam jutni. A network ikonra a sárga háromszög masszívan rátelepült, de néha eltűnt és ilyenkor volt netem is. Pár másodpercig. Kurvára nem értettem. Az IP címek biztosan stimmeltek. Akkor mi a fene van? Ekkor hívtam fel Janit, aki szintén nem értette, hiszen neki ugyanilyen Cisco eszköze van és ő is átrakta az IP címét egy másik tartományba a 192.168.x.0/24 tartományon belül. Igaz, nála nem volt IPTV. Megkérdezte egy bennfentes ismerősét (akit Jani nem ismer, az nem is igazán bennfentes), de ő is azt mondta, hogy ezt a váltást vennie kellene a routernek. De nem vette.
Router reset. Visszatértünk a 192.168.0.0/24 tartományba. Miután átkonfiguráltam a gépemet, csodák csodájára lett net és elértem az eszköz wifijét is. Újabb teszt. Megint áttettem a router IP-jét máshová – ée megint összeszakadt a hálózat. A francba. Akkor ez a dög csak ezzel a nyomorult 192.168.0.0/24 tartománnyal működik? Hát, ezzel nem leszek kihúzva a szarból, ez legalább olyan gyakori az ügyfeleknél, mint a 192.168.1.0/24. De nincs más.
Újabb IP tartományváltás. Tudod követni? A legtöbb eszköz címét már az első váltáskor elveszítettem, most meg rá kellett küldenem egy újabb váltást. Ez már sudoku, expert módban. De sikerült. És csodák csodájára, felállt a hálózat. A hostok látták egymást (eltekintve a renitens AP-tól), és mindenhonnan ment a net. Fasza.
Egyedül az IPTV nem ment, de az nagyon nem. Külön szépség, hogy a set-top box az égegyadtavilágon semmi hibaüzenetet nem mondott. Csak 15 perc(!) próbálkozás után kiírta, hogy a kliens a kardjába dőlt.
Félrevonultam. Ez már az a helyzet, amikor az ember szabadjára engedi az összeesküvés-elméleteit. Hátha. Például mi van akkor, ha a set-top box DHCP kliensre van állítva, de csak a routertől kaphat IP címet, ráadásul ugyanazt is kell kapnia mindig? Az én rendszeremben egy Windows 2008 R2 szerver nyomta a DHCP-t, mindenhol máshol lekapcsoltam. (Megjegyzem, szépen működött is, még a két linuxos célhardver – a NAS, illetve a MediaCenter is – szépen megkapták a címüket.) Letiltottam a Windows DHCP-t, engedélyeztem a routeren. Nem történt semmi. Tipikus. Miért ne őszüljek, ha van rá lehetőség? Aztán megnéztem a router DHCP szerverén a default szkópot: 192.168.0.10-192.168.0.120. Elég idétlen. De! A saját desktop gépemnek mindig az x.y.z.10 címet szoktam adni, fixen. Hoppá. Ez ütközik a szkóppal! Átálltam másik IP-re, set-top box restart – és egyből lett IPTV. Tehát nem elég, hogy a router csak akkor működik, ha a 192.168.0.0/24-ben vannak a belső címei, de a set-top boxoknak muszáj ugyanazt az IP címet kapniuk, de azokat sem helyben beállítva, hanem a router – és nem más eszköz – DHCP szerverén, és nem csak beállítva, hanem rezerválva is. Na, ez az igazán finom.
Kiolvastam a set-top box MAC címét, felvettem a routerbe… és azóta minden patent. Van net és van IPTV. Aztán egyenesbe hoztam a renitens AP-t is, és most már minden tökéletes rendben van. Eltekintve attól, hogy beleragadtam a 192.168.0.0./24 hálózatba – mely finoman szólva sem ideális megoldás.

Persze, erre is van gyógyszer. Ordít, hogy a rögzített környezetre az IPTV-nek van szüksége. Azaz ha a tévétől függetlenül létező hálózatot beteszem egy router mögé, akkor ott már olyan IP címtartományt oszthatok ki, melyet nem szégyellek.
Csakhogy. Ha ide nem gigás routert teszek, akkor a network igencsak be lesz szűkítve. Tudom, teszteltem. Akkorát vesz el az internet sávszélességéből, hogy az egész üzleti kavarás, melyet az utóbbi időben követtem el, pont az értelmét veszti el. A gigás router meg… felületes keresés után 100e alatt nem találtam.

Na mindegy, összefoglalva, Az internet sávszélességének bővítése sikerült. Tulajdonképpen az IPTV is. A router beillesztése a házi hálózatba, az már nem annyira. Pontosabban, sikerült ez is, de csúnya kompromisszummal: vagy használom az IPTV-hez szükséges subnetet a hálózatomban is, vagy leválasztom a hálózatot routerrel, de ekkor megfelezem a sávszélességet.

ps.
Immár egy nappal később megkérdeztem a Tcom-os haveromat, és ő is megerősített az utolsó következtetésben. Ha van IPTV, akkor kötelezően marad a subnet és a DHCP. A routert konfigurálhatom ugyan, de ehhez a két dologhoz nem nyúlhatok hozzá.

Nem tudta ezt Mehemed.