Month: May 2010

Civil kurázsi

Hazaértem, megint kiszedtem a postaládából egy kiló csekket. Tekintve, hogy legalább egy éve már a hivatalosakon kívül nem kapok semmilyen más levelet sem, úgy elgondolkodtam: örülök én ezeknek a csekkeknek? Igazából nekem jó az, hogy megkapom ezeket a borítékokat, vagy a hivataloknak?

Mit szólna hozzá a Gázművek, a Vízművek, a T-Rex, az Áramszolgáltató és az összes csekküldözgető szolgáltató/hivatal, ha küldenék nekik egy levelet?

Tisztelt Cég!

A legutóbbi költség-hatékonyság vizsgálatunk kimutatta, hogy a postaládába fektetett pénz számunkra messze nem hoz költségarányos nyereséget. Szemben azzal a ténnyel, hogy a postaládán keresztül Önök folyamatosan szivattyúzzák kifelé a tőkét családunk költségvetéséből. Az utóbbi évek fejleményei – mint például a növekvő internetpenetráció – következtében a postaláda csak és kizárólag Önöknek termel nyereséget, miközben a mi pénzünk áll benne.
Ebből kifolyólag a board megszavazta, hogy a postaládát becsapjuk a zaciba. Amennyiben hajlandóak pénzt invesztálni a postaláda visszakerülésébe, legyenek kedvesek a mellékelt számlaszámra a befizetéseink arányában szétosztott zálogházi összeget átutalni.

Tisztelettel,
Petrényi József
sk.

Hello World 03

Route 66

Route66

Egy legendás úton kell végigmenni: Route 66.

Amerika, de talán a világ legismertebb főútvonala. Az 1920-as, 30-as években ez a főút metszette keresztbe egyedül az államokat.
Az ismertségét több tényező is okozta. Egyrészt az 1929-es nagy gazdasági válság. Amerika észak-keleti partján – az iparvárosokban – sorra mentek csődbe a családok. Egyetlen reményük maradt: mindent eladtak, útrakeltek nyugat felé és a maradék pénzükön vettek egy olcsó farmot valahol a délnyugati országrészben. Valóságos népvándorlás indult be nyugat felé – és mindenki a 66-os úton utazott. Ezért kötődik az úthoz tömérdek szomorúság, tömérdek családi tragédia – ezért került bele az út neve a blues folklórba. (És nem mellékesen ezen folyamat során lettek naggyá az addig inkább kicsike nyugati városok.)

A II. világháborúban Amerika mindkét fronton háborúzik: mind az emberek, mind a hadianyagok folyamatosan vándorolnak. A 66-os út terhelése óriási.

A világháború után jönnek a békeévek – és az amerikai nemzeti parkok kialakítása. Ekkor derül ki, hogy a 66-os út mellett milyen szép tájak is vannak. Arizona, Grand Canyon, Las Vegas, Los Angeles és a nyugat-kaliforniai parkok: Yosemite, Kings Canyon, na meg persze a John Muir Trail. Ekkoriban a 66-os úton ismét nagy a forgalom, szerencsére most már kiránduló, az országgal ismerkedő emberek alkotják.

Aztán később a forgalom kinőtte az utat – ráadásul maga az út sem volt túl biztonságos. Az Oatman környéki hegyekben például volt egy hajtűkanyar, ahol már egy kis szél is képes volt lesodorni az autókat a sziklákról. 1956-ban hirdette meg Eisenhower az új autósztráda-építési programot, ekkor indultak be az ún. I-utak. 1957-75 között gyakorlatilag a teljes 66-os út mellett kiépült a párhuzamos, nagy sebességű sztráda – ezzel a régi út romlásnak indult. Üresen álló bevásárlóközpontok, kihalt benzinkutak, gyomtól felvert aszfalt jellemezte innentől az egykor legendás utat.
Szerencsére nem sokáig. 1990-ben az érintett államok rájöttek, hogy milyen idegenforgalmi értéke is van a régi útnak – és apránként elkezdték felújítgatni. Jelenleg teljes hosszában járható, de már inkább csak mint idegenforgalmi attrakció. A térképen 66-os számmal már nem szerepel.

Ezen az útvonalon kell végigmenni, érintve az alábbi városokat:

  • Chicago (start)
  • Springfield
  • St Louis
  • Tulsa
  • Oklahoma City
  • Amarillo
  • Albuquerque
  • Navajo
  • Flagstaff
  • San Bernardino
  • Los Angeles
  • Hollywood
  • Beverly Hills
  • Santa Monica (vége)

Mivel itt nem a városok jelentik az út élvezetét, hanem maga a táj, így nem kell nagy távolságokat tervezni egy napra. Max: 400 km. (250 mérföld) Útszéli motelek mindenhol vannak, nem kötelező a városokban aludni. (De érinteni mindegyiket kell.) Törekedj arra, hogy az út minél élvezetesebb legyen: azaz ha van a környéken kis kitérővel (max. 100 km) elérhető idegenforgalmi látványosság, akkor legyen benne az is az útban.
Az utazás időtartama max 24 nap.

Az útvonalat térképre kérem berajzolva, bejelölve a szálláshelyeket, a napi megtett távolságokat. kitérőket.
Sorold fel, milyen államokon visz keresztül az út, illetve milyen földrajzi egységeken.

Hello World 01-02

Az első két feladatot rögtön össze is vonom, hiszen az első az tulajdonképpen egy olyan utazás megtervezése, melyet két részletben ugyan, de már teljesítettem. Ezekről beszéltem is itthon, a blogban írtam is róluk, tehát új információ kevés volt benne – viszont bemelegítésnek, az eszközökkel való ismerkedéshez pont megfelelőek.

1. feladat

Szervezz meg egy kéthetes kirándulást. A következő helyeket szeretnénk megnézni:

  • Grand Canyon
  • Phoenix
  • San Francisco
  • Los Angeles
  • Yosemite Park
  • Las Vegas

Megkötések:

  • Egy nap sem lehet 550 kilométernél többet vezetni.
  • A következő helyek megtekintéséhez 1 nap kell: Phoenix, Las Vegas, Los Angeles
  • A következő helyek megtekintéséhez 2 nap kell: Grand Canyon, San Francisco, Yosemite Park.
  • A sorrend szabadon választott.

Az eredményt nem csak szövegesen kérem, rajzold is be egy térképbe.

Ezzel nem is lehet különösebb probléma. (Előtte megtanítottam, hogyan tud képernyőfotót készíteni a maps.google.com-ról, illetve hogyan tud utána belerajzolni az ábrába.)
De a másodikon már csavartam egy kicsit.

2. feladat

Ömlesztve kapsz városneveket, illetve tájak neveit. Ezeket szeretnéd megtekinteni 20 nap alatt. A sorrend teljesen rád van bízva. (De olyan várossal kell kezdened, illetve végezned, ahonnan vannak repülőgépjáratok Európa felé.)
Napi vezetési limit: 850 km.
Egyszer lehetőség van repülőgéppel vagy vonattal utazni. (Ekkor nincs távolsági limit.)

Város/táj (zárójelben az ott eltöltött napok száma:)

  • Chicago (1)
  • New York (0)
  • Flathead Lake (0)
  • Salt Lake City (2)
  • Gamanoque (Ezer-sziget)(1)
  • Yellowstone(2)
  • Seattle(1)
  • Niagara Falls(1)
  • Vancouver(1)
  • Detroit(0)
  • Jasper Nemzeti Park(2)

(A 0 azt jelenti, hogy nem kell eltöteni ott egy napot, maximum alvás, másnap továbbutazás.)

Jelölj be minden olyan alkalmat, amikor át kell lépni egy-egy állam-, illetve országhatárt.
Nevezd meg azokat a tájegységeket, melyeken az útvonal áthalad.

Segítség:

Az eredményt itt is szöveges, illetve grafikus formában is kértem.

Föci

Rossz hírem van azok számára, akik nem szeretik a földrajzot. Most egy ideig ugyanis erősen földrajz jellegű írások jönnek.

Elmagyarázom.

Már céloztam rá, hogy a földrajz próbaérettségin elhűltem, mennyire nem ment lányomnak a vaktérképezés. Oké, lehet persze, hogy én vagyok maximalista. Kisgyerek korom óta bele vagyok szédülve a térképekbe, állandóan utazásokat tervezgettem, kilométereket mértem, folyókat, vasútvonalakat keresgettem. Nálam nagyobb térképmániást nem is igazán ismerek. Még egyetemistaként is térkép volt az ágyam fölé rajzszögezve. A könyvespolcon egy külön nagy dobozban tartom most is a térképeket. És gondolom nem lep meg, hogy van köztük nem létező világ térképe is. Hisz gondolatban utazgatni ott is lehet.

Egy hetem volt rá, hogy lehetőleg ne csak a körvonalakat égessem bele a gyerek fejébe, hanem meg is szerettessem vele a térképek világát. Nyilván ehhez az kellett, hogy felkeltsem a figyelmét és kössem is valamihez az adott térkép memorizálását. Így amikor az írásbeli érettségik mentek, én belevetettem magamat és feldolgoztam a Földet. 24 blokkot készítettem, mindegyikben egy-egy szegletét jártam körbe a világnak. Volt, ahol tudtam sztorit kapcsolni a kérdésekhez, volt – különösen a vége felé – ahol már csak ömlesztettem a kérdéseket. De még ekkor is igyekeztem érdekes, illetve elgondolkodtató feladatokat kitalálni.

Nem kicsi munka volt. De megérte, mert a lány bevallása szerint jól sikerült az írásbeli.

Ekkor gondoltam rá, lehet, hogy lenne értelme ezeket a blokkokat valamilyen formában publikálni. Egész véletlenül van is egy blog a kezem közelében – akkor miért ne raknám ki ide?

Nem fogok sokat kozmetikázni, nagyjából olyan formában rakom ki ide a kéréseket, ahogy a csajszi is megkapta. Nyilván a családi utalásokat kiszedem belőlük. Válaszolgatni nem muszáj. Ha valakinek örömet okoz, hogy a komment rovatban kipróbálja a tudását, ám tegye. Kiindulva a korábbi, Csernobilhoz kötődő posztból, nem kizárt, hogy tanulhatunk is belőlük.

Segítségképpen, mi a Google Maps/Earth programokat használtuk, információkért pedig főleg a Wikipédiát. De persze gyűrtük a Google-t is. Nem egyszer csak angol nyelven volt meg a szükséges információ, de hát angolból is érettségiztünk, nem okozhatott problémát. Külön öröm, hogy mellékhatásként a keresést is begyakorolta a gyerek. (Szoktam mondogatni, hogy a tényszerű szakmai műveltség lassan már nem képzelhető el a hatékony internetes keresési tudás nélkül – és ezt komolyan is gondolom.)

Még mindig módszertan. A feladatok kidolgozása csak a belépő volt. Utána leültünk, átbeszéltük a válaszokat, majd én dumáltam egy csomót az adott tájegységről, végül amikor kivégeztünk egy-egy kontinenst, akkor pedig a gyerek tartott egy ötperces előadást. A legvégén pedig az internetről szedtem le vaktérképeket (hihetetlen, mennyi van, mindenféle fajták) és azokon gyakoroltunk.

Családi programnak sem utolsó, nem beszélve arról, hogy most már Nej is tudja, merre van Tunézia.:)

© 2026 MiVanVelem

Theme by Anders NorénUp ↑