Month: March 2008

Mivel ma éjszaka kiszórtam 47 visio ábrát és ötvenvalahány ppt slide-ot, úgy vélem, akár közérdeklődésre is számot tarthat, hogyan lehet ilyen gyorsan ilyen hatékonyan dolgozni.

• Már nem is tudom, mit kerestem a Visio menüiben, amikor rátaláltam a szabadkézi rajzolásra. Nem, nem arra a vektoros őrületre, hanem a tényleges szabadkézi rajzolásra.
• Ha már ilyet találtam, átnéztem, mi van még elrejtve. Megtaláltam mindent, amit eddig többszintű menükből vadászgattam össze. Most kint van minden a kétsoros menülécen.
• Összecsuktam a tabletpc-t – és kihasználva, hogy minden elől van és az íróvesszővel piszok gyorsan lehet firkálni – gyakorlatilag szórtam kifelé az ábrákat. Ismét szeretem a gépemet.
• De semmire sem jutottam volna, ha nem találom meg az alkalomhoz illő zenét. Amikor ilyen tömegben kell segédanyagot gyártani, amikor felváltva kell kreatívnak, illetve rabszolgának lenni, nincs is motiválóbb, mint fejhallgatóval a fejen beleordítani az éjszakába a Timurlenkkel, hogy
  

  A pálinka szétmarja a torkom,
  A fos kieszi a picsám.
  Züllött, hajléktalan alkesz lettem.
  A blúzoddal együtt megyek utánad, ANYÁM!

  Miért, ó, miért vannak a világban fegyverek?

Most – függetlenül attól, hogy a konkrét törvény jó-e vagy rossz – olvasd el a kérdéseket. Külön felhívom a figyelmedet az utolsó kérdésre.

Bakker, van egy felesleges épületünk. Adjuk el a parlamentet, az árából meg finanszírozzunk meg havonta egy népszavazást.
Magyar szabadalom.

Egy újabb komcsi propaganda.

– Lemásolhatod. De úgy add tovább, ahogy kaptad – fűzte hozzá Soci, amikor ideadta a tizenkettedik bambusztövet.
Ez csak elsőre tűnt viccesnek. De már kiszedéskor látszott, hogy ezek a bambuszok komolyan gondolják a szaporodást. Valószínűleg záros időn – egy-két éven – belül én is abban a helyzetben leszek, hogy irtanom vagy odaajándékoznom kell a bambuszdzsungelt.
Persze ez még jócskán arrébb lesz, egyelőre a záportározó kerítése végtelen mennyiségű növényt látszik felvenni. De tök jó lesz, ha már egy örökzöld magas bozótot fogunk látni összegrafitizett betonfalak helyett a teraszról.

Képek:

Így utaztunk. Ha azt hiszed, marha nehéz volt sebességet váltani, akkor megvígasztallak, jobbra sávot váltani még nehezebb volt. Nem is nagyon forszíroztam, úgy állítottam össze az útvonalat, hogy ne kelljen ilyesmit csinálnom.

A hatalmas gödör bambuszai. Ugyanis amikor a gödröt ástam, akkor azt hittem, hogy egy nagy darab bambuszbokor jön, hatalmas gyökérzettel. Most viszont jött tizenkét vékonyabb szál. Kettőt beletettem a nagy gödörbe – 40 percen keresztül csak a földet lapátoltam vissza – a többit pedig ledugdostam a betonfal mellé.

Itt vannak. Tényleg kíváncsi leszek, megmaradnak-e, mivel nagyon kapkodva lettek elültetve. (Fél hatkor értem haza a fuvarral, akkor kezdtem neki gödröket ásni, végül már jócskán sötétben fejeztem be a melót.)
Ennek ellenére a jobb oldali kép nem vasárnap készült, az csak a ronda hidegfront, mely az elkövetkező napokban le fogja tarolni a rügyeket a környéken. A bambusz bátran szembenéz vele.