Month: March 2005

Még mindig ugyanarról a migrációról fogok írni.
Nem örömmel, de így telnek a napjaim.
Vázlatosan a levelezési lánc:
Symantec smarthost – Exchange organizáció – UNIX.
Itt frissítettük az Exchange szervereket 5.5-ről 2003-ra.
Az utóbbi napok tapasztalatai alapján kezd új értelmet nyerni számomra a ‘kompatibilitás’ szó.
Ma kaptam egy levelet. 650 hibaüzenet volt benne. És egy idegbeszakadt Unix adminisztrátor minden szívfájdalma. Meg egy figyelmeztetés, hogy ezek a fájdalmak a közeljövőben akár valóságosak is lehetnek a számomra.
Az NDR-ek a következő üzenetet tartalmazták:
The following recipient(s) could not be reached:
User, Jolan on 25/02/2005 09:38
The message contains a content type that is not supported
<mail-server-00.companyA.com #5.6.1 smtp;554 5.6.1 Body type not supported by Remote Host>
Nem sok, de legalább kevés. A legszebb, hogy ezek a levelek egy olyan alkalmazásból jöttek, melyet teszteltünk az új Exchange szerverekkel és akkor rendesen működött. Azóta pedig nálunk nem változott semmi. Tanácstalanul rákattintottam az eseménynaplóra, ahol a következőt találtam:
“A non-delivery report with a status code of 5.6.1 was generated for recipient rfc822;user.jolan@company.com (Message-ID <00…>).”
Ez nagy áttörés volt, mert volt hibakódja. Viszonylag rövid nyomozás során megtaláltam egyrészt azt, hogy az 5.6.1 státuszkód az RFC 1893 alapján azt jelenti, hogy… nos, baj van a levéllel. Másrészt ráleltem egy KB cikkre, melyben leírják, hogy hogyan kell kiherélni az ESMTP-t. Itt még nagyon nem sejtettem, hogy hogyan lesz ebből megoldás.
Mit csinál ilyenkor az ember? Telnetelget. Hoppá… a smarthost nem támogatja az ESMTP-t. Hogyan is állt ehhez a kérdéshez az 5.5 Exchange? Tudta az ESMTP-t ugyan, de nem mindegyik parancsát: pl. nem ismerte a 8bitmime formátumot. Izé, nézzünk már meg egy eredeti levelet: bingó, van benne csatolás. És amikor teszteltünk? Akkor nem volt. Ez már szag…
Ilyenkor szoktam bezárkózni a klotyiba – ott lehet a legnyugodtabban végiggondolni a szituációt. Tehát: régebben a UNIX megkérdezte az 5.5 szervert, hogy mit tudsz, öcsi? Mivel az nem tudta a 8bitmime-ot, elküldte a leveleket 7bitesen kódolt csatolásokkal – ezt meg még a smarthost is értette. Csakhogy bejött az 5.5 helyett a 2003, aki már azt mondta a Unix-os levelezőszerver kérdésére nagy arccal, hogy nyomjad Gézám 8 biten, bírom én a strapát. És utána esett pofára, amikor a smarthost nem bírta tőle átvenni. Persze intelligens levelezőrendszertől talán el lehetne várni, hogy ilyenkor átkonvertálja a csatolást… de ezt a magasságot inkább kihagyták a fiúk. Majd az E12.
No, mindegy, az Exchange visszadobott egy ‘message content’-re vonatkozó NDR-t és ráfogta a nyuszira.
Ekkor vettem hasznát az ESMTP kiajánlást részletező KB cikknek. Ugyan elég pilótavizsgásnak tűnt a helyes érték kikalkulálása, de szerencsém volt, mert véletlenül(?) pont a 8bitmime eltüntetését hozták fel példának. Már csak be kellett írni. Hová? Hát persze, a Metabase-be. De már tudjuk, hogy a Metabase képes – részlegesen – visszaszinkronizálódni az Active Directory-ból, azaz nyomulhatunk a jól megszokott ADSIEdittel is. A szokásos teaszünet, gyors telnet teszt és tényleg, már nem sorolja fel az Exchange2003 az ismert parancsok között a 8bitmime-ot.
Éles teszt, hurrá.
És a Unix-os srác is visszacsavarta a széklábat a helyére.

ps: Csak megjegyzem, hogy most éppen Zappa “The torture never stops” számának maratoni koncertverzióját hallgatom.

Nem, nem akarom, hogy ez Exchange blog legyen. Az, hogy én mostanában mindig ezzel akadok össze, az csak egy gonosz tréfa.
A hétvégén egy teljesen egyszerű feladat várt rám: volt egy marha nagy adatbázis, szét kellett szedni négyfelé. Tipikus klaty-klaty-klaty, egykisdombralecsücsülünk munka.
(Emiatt is volt ilyen sok időm irkálni.)
Az első négy postafiók simán átment. Az ötödik már ránézésre sem ígért túl sok jót, lévén 4.6 GB a mérete. (Egész egyszerűen nem tudom elképzelni, hogyan lehet ennyi levelet összeszedni. 1997 óta tárolom pst-ben a leveleimet és rajta vagyok egy talicska levlistán – jó részükön pusztán archiválási célból -, de így is csak 3 darab cédé méretű pst-m van. Küldtek neki egy dvd image-et csatolásban?)
No, jól sejtettem, a postafiók 2 óra alatt átment, aztán a directory rendezésnél 2 újabb óra után gyanús lett, hogy befagyott a másolás. Nyomtam egy cancel-t -> ha lehet, még jobban befagyott. Telefon egy kollégának, aki tavaly nyáron már csinált ilyet: persze, jött a válasz, szokott ilyesmi történni. Task manager, kilőni, és valahogy visszahegeszteni az adatbázist. Sajnos többre nem emlékszik.
Folytattam a másolást. 10 embernél nem tudta megnyitni a mailboxot: elvettem tőlük, majd a kósza postafiókokat visszaraktam a hátukra. Egyből meg tudta nyitni. (Volt egy 11.8 GB méretű postafiók, 220000 levéllel. Ezzel nyolc órát mókolt. Végül 20 percbe tellett, mire másolás után lezárta: ezalatt a 20 perc alatt őszültem némiképp.)
Végül már csak ketten maradtunk a porondon: a 4.6 GB méretű mailbox és én. Szembenéztünk egymással, a szél ördögszekeret sodort keresztül az úton. Hirtelen mozdulattal rávetődtem a billentyűzetre és megismételtem a másolási parancsot – de most egy másik adatbázisba. Két óra szuttyogás után megint behalt a másolás… Task Manager, kilőni. Most már 3 példányban volt meg a mailbox – és mind a 3 működött. Egyszerre. Ha elvettem az egyiket a felhasználótól, mind felszabadult. Ha visszaakasztottam rá az egyiket, akkor a többit sem lehetett törölni, mert azt mondta, hogy használatban van. A helyzet kezdett kínossá válni. Végül kimentegettem az anyagot pst-kbe, lecsatoltam a mailboxot, töröltem a két rosszat, a maradékot visszacsatoltam – és gyönyörűen működött. Nem sokat dobott a kedvemen, hogy közben megtaláltam a helyes megoldást: a behalt mozgatást kilövés után folytatni kell _ugyanabba_ az adatbázisba, amelyikbe elkezdtük. Szószerint azt írták, hogy az Exchange van olyan intelligens, hogy észreveszi a sikertelen másolás darabjait. Usually. Hát… engedtessék meg nekem a kétkedés joga.
Mindegy, most már csak rendszerpostafiókok voltak az adatbázisban és azt írta ezekről egy srác, hogy ez nem probléma. Igaz, hogy a System Attendant Mailbox a fő Exchange szolgáltatás postafiókja és az adatbázis törlésekor hőbörögni fog az Exchange, de nem kell vele foglalkozni. A szervíz újraindításakor le fogja gyártani. (Imádom, ezeket a finom jövőidőket. És ha nem?)
Ennek ellenére nem tudtam törölni az adatbázist. Az Exchange közölte, hogy ebben bizony még vannak. A szemgolyóm már összemaszatolta a képernyőt, de akkor sem láttam senkit az adatbázisban. Szerencsére az üzenetnek volt kódja, irány a net. (Hogyan boldogultunk valamikor Google nélkül? És internet nélkül…?!) Meglepetésemre ugyanannak a srácnak a blogjában találtam meg a választ, akinél korábban már jártam egyszer. Ezt már nem úszta meg, feliratkoztam.
A belinkelt KB cikk alapján előhúztam az ldp-t és megvizsgáltam az adatbázist: a rendszer postafiókok mellett még 5(!) postafiók volt benne. Miközben a kezelői felületen nem látszott egy sem.
Ekkor jött el az a pillanat, amikor sorbaállítottam az irodában a székeket és nekifutásból felrúgtam az elsőt.
A többi már úgyis borult magától.
A mutatvány meghozta az eredményt, ugyanis beugrott a magyarázat: az AD-ban addig nem létezik egy objektum, amíg nem kap értéket. Ha valakinek nincs levele, akkor nem fog látszani az admin felületen a postafiókja – még akkor sem, ha az adatbázisba beíródik, hogy ő bizony ide tartozik.
A többi már sétagalopp volt. Átmozgattam a nemlétező postafiókokat is, adatbázistörléskor ignoráltam a visítozást, SA szervíz újraindult és lám az SA mailbox be is mászott a VIP adatbázisba. Ott jó helyen lesz.
Még kihúztam diskpart-tal egy partíciót – nehogy már leessen a végére az adrenalin – és átmozgattam erre a partícióra az adatbázisokat. Gyors teszt, inkább csak a biztonság kedvéért: benéztem néhány postafiókba. Illetve, csak benéztem volna. De nem sikerült. Már rutinosan navigáltam a Firefox ablak jobb felső sarkába – és persze erre is meglett a válasz: nem, ne hidd el, hogy az Exchange felmountolta az adatbázist. Dismount, mount – és már működik is minden.

Jó mulatság, férfimunka volt.
20 óra hétvégi munka feljegyezve.
Úgy, hogy magát a szétrángatást váltott műszakban végeztük egy kollégával.