Többször elszórtam itt-ott, mindenféle írásokban, hogy a hétköznapokban az Edge böngészőt használom. Az elsők között voltam, akik Firefoxról Chrome-ra váltottak, nagyjából olyan korán, amikor a többség még nem is hallott róla. És az elsők között voltam, akik otthagyták. Egyszerűen giganagy monstrum lett belőle, már gépindításkor lefoglalta a memória felét, a Task Manager csupa Chrome alkalmazással lett tele. Addigra már szinte az összes böngésző chromium alapú lett, olyan nagyon nem lehetett mellényúlni, gondoltam, kipróbálom az Edge-t, az úgyis benne van az oprendszerben. Szerencsém volt, rögtön találtam benne 2-3 jó kiterjesztést, olyanokat, melyek a Chrome-ban vagy nem voltak, vagy nem működtek olyan jól. A lényeg, hogy ezekkel elvoltam, tudtam használni több gépen is, nem csinált hülyeségeket.
Egy ideig.

1. Az első botlásról itt írtam. Habár a végére kiderült, hogy valamilyen szinten a Chrome is érintett, de az Edge sokkal jobban és végül erre a böngészőre égett rá az abnormális működés. (Azért az, hogy külön kiterjesztést kellett telepítenem, amelyik Chrome-nak hazudta be az Edge böngészőt, nem festett túl jól.)

– Egy! – mondta a cowboy.

2. Ez viszont nagyon durva botlás, a bazdmegek bazdmegje.

Edge stores all of your browser passwords in clear text, even if you haven’t used them in this session, y’know, just in case.
I figured, it couldn’t be that easy, right? But like so many things, yes, yes it was.
To reproduce this
– Open Edge. Don’t browse anywhere, just open it.
– Flip out to Task Manager, search for Edge, then expand that task
– Highlight the “browser” sub-task, right click, and choose “Create Memory Dump”.
– Now let’s look for passwords!
The logged in Windows user can dump all of their stored Edge credentials with no additional rights. Which means that the malware that user executes also has those credentials for the asking.
Microsoft classifies this as “intended behaviour”. I’m not sure what manager or lawyer decided that, hopefully it wasn’t anyone in their security team.
– SANS Internet Storm Center –

Ez azért már megütött. Mekkora beleszarás már!
Mi a helyzet a többi böngészővel? Nos, értelmes böngésző módjára nem rántják fel _az összes_ jelszavat induláskor, csak azt, amelyikre szükségük van.
Mit lehet tenni? A ‘használjunk más böngészőt’, az kevés. Most, amikor ezt írom, nincs megnyitva az Edge, mégis 10, azaz tíz Edge taszkot mutat a Task Manager.

Szerencsére ekkor már kábé fél éve a Bitwardent használtam, rövid utánaolvasás után kiderült, hogy bele lehet integrálni a böngészőbe, kikapcsolva annak a jelszómenedzselését, szóval körvonalazódott a megoldás:
– Jelszóexport az Edge-ből.
– Jelszóimport a Bitwardenbe.
– A Bitwarden beépítése a böngészőbe.
– A böngésző jelszómenedzsmentjének kikapcsolása.
– A mentett jelszavak törlése a böngészőből.

Majd. Ha lesz rá időm.

– Kettő! – mondta a cowboy. Bár legszivesebben huszat mondott volna, akkora volt a botlás.

3. Fura, hogy végül egy ilyen apróság borította az asztalt, de mondjuk úgy, hogy ez volt az utolsó csepp a pohárban. (Imádom a képzavarokat.)
Nem nézünk tévét, tizensok éve nincs előfizetésünk, én speciel még streaming jelleggel sem nézek semmit. Kivéve a bringatúrás videókat a Youtube-on, illetve a dartsversenyeket. Előfizettem a pdc.tv-re, amikor valami dartsverseny van, akkor az folyamatosan megy a nagy tévén, ha érdekesebb meccs van, akkor nézem.
Ebbe rondított bele az Edge. Körülbelül egy héten keresztül csak egy hibaüzenet fogadott a pdc.tv oldalon, valami túl nagy kukiról. Nyilván el lehetett volna kezdeni nyomozni, hogy mi ez és az _összes_ többi böngésző (öt van telepítve) miért működik rendesen, de ez volt az a pont, ahol bepöccentem. (Mondjuk, volt előzménye, sokszor a Komoot oldalait sem tudta betölteni, ilyenkor váltottam át Chrome-ra.)

– Három! – mondta a cowboy és lelőtte a lovat.

Első körben kigyűjtöttem azt a pár kiterjesztést, amelyek nélkül nem tudok élni. Mára mindegyik elérhető Chrome alá is, ugyanúgy működnek. Letöröltem a régi katyvaszt, felraktam az újakat, ráhúztam a Chrome-ra egy hasonló témát, mint amilyen az Edge-n van… és megkaptam ugyanazt az élményt, mint amit eddig az Edge nyújtott. Gyorsan beleintegráltam a Bitwardent, letiltottam a Chrome jelszómenedzserét. Átállítottam alapértelmezett böngészőnek. Gyakorlatilag kész is voltam.
Persze, hogy nem.
Ugyanezeket el kellett játszanom mindegyik gépen, melyeket használok és ami a legdurvább, a mobilon is. Ott azért elkinlódtam egy ideig a Bitwardennel, de végül összejött.

A végére maradt a legkeményebb feladat: a jelszavak konszolidálása. A Chrome-ból is kiexportáltam a tárolt jelszavakat és beimportáltam a Bitwardenbe. Inkább legyen meg egy jelszó többször, mint egyszer sem. Aztán valamikor majd rendet rakok.
Valamikor. Majd.

Jó. Megvolt. Akkor szabaduljunk meg mindkét böngészőben a mentett jelszavaktól.
Ekkor szakadt rám a plafon.

A Chrome sima ügy volt. A jelszókezelésnél volt olyan menüpont, hogy az összes jelszó törlése, megnyomtam, törölte, a szinkron miatt törölte a felhőből is és így törlődött a többi készüléken (laptop, mobil) is. Kész.

A Microsoftnak ezt nem sikerült megugrania. Nagyon, nagyon nem.
Eleinte nem hittem a szememnek. Aztán ordítva káromkodtan. Végül rezignáltan törődtem bele az elfogadhatatlanba.

Kezdjük ott, hogy nincs ilyen menüpont. Olyan van, hogy mindenféle adatok törlése, itt a jelszavakat lazán hozzácsapták az összes többihez, azaz ha jelszót akarsz törölni, akkor az visz mindent: kukikat, history-t, favoritokat, cache-lt cuccokat. Ezt nyilván nem akartam. A jelszavakat ugyan mutatta a böngésző, de törölni csak egyenként lehetett.
Ezen gondolkodj el egy kicsit. Kábé 500 mentett jelszavam volt. Minden egyes törlés három kattintásba (mert ugye visszakérdez, hogy biztos?) és kábé tíz centiméter egérútba került. Mindez azért, mert basztak kirakni egy ‘delete all’, vagy akár csak egy select négyzetet a jelszavak mellé, persze ‘select all’ lehetőséggel. A kilencvenes években volt egy beosztottam, önképzéssel tanult meg kódolni, egyszerűbb programokat irkált, de még ő is tisztában volt azzal, hogy ha egy listát kell kezelnie, akkor rak mellé olyan kontrolokat, melyek lehetővé teszik a lista elemeinek szelektív kezelését. Ha nem csinálta volna, rojtosra rúgom a seggét.

Természetesen küzdöttem. Mint malac a jégen. Nagyjából hasonló eredménnyel. A Gemini brutál durván leszerepelt, annyiszor küldtem el a k.anyjába, hogy ha az AI egyszer átveszi az uralmat a Földön, akkor nekem annyi. Végül több órás kinlódás után eljutott oda, ahová a Claude rögtön az első lépésben.

1. Nincs olyan lehetőség, sem kliens oldalon, sem a login.live.com oldalon belépve, melynek révén le tudnám törölni az összes jelszavamat, és csak a jelszavakat. Nincs.

2. Hákolás van.
Claude:
– Profilikon > Sync (vagy Beállítások > Profilok > Sync). Kapcsold ki a “Jelszavak és jelszókulcsok” (Passwords and passkeys) szinkronizálást. Ez fontos: ha ez bekapcsolva marad, a helyi törlés után az Edge simán visszahúzza a felhőből a jelszavakat.
– Zárd be az összes Edge ablakot, majd Ctrl+Shift+Esc-kel nyisd meg a Feladatkezelőt, és nézd meg, fut-e a háttérben msedge.exe folyamat (gyakran fut, még ha látszólag be is zártad). Állítsd le mindet.
– Navigálj a %LOCALAPPDATA%\Microsoft\Edge\User Data\Default mappába (ha több profilod van, a megfelelő “Profile 1”, “Profile 2” stb. mappába). Töröld a “Login Data” és “Login Data-journal” fájlokat — ezekben tárolja az Edge a helyi jelszó-adatbázist.
– Indítsd újra a böngészőt, és nézd meg az edge://settings/passwords oldalt. A helyi jelszólistának üresnek kell lennie.
– Ezt csináld meg az összes érintett számítógépen, eszközön.
– Valamelyik gépen Profilikon > Sync > “Reset sync” (szinkron visszaállítása). Ekkor szivárog fel a felhőbe a jelszavak törléséről szóló hír, és törlődnek onnan is.
– Az összes többi gépen a szinkronizálás visszaengedélyezése.

(Nem ezt választottam, fogalmam sincs, hogy működik-e. A Claude szerint igen.)

3. Az összes jelszó törlése. Egyenként. (Ekkor viszont maradhat bekapcsolva a sync.)

Finom, nem?

Betettem az mp3 lejátszóba néhány Alvin lemezt, bontottam egy üveg bort és nekiálltam egyenként kézzel kitörölni a jelszavakat.
1500 kattintás. 50 méternyi egerezés.
Röpke másfél óra alatt megvolt.

Az utóbbi években veszettül szivárog el nálam az MS respektje. Nem akarom mindet leírni, maradjunk annyiban, hogy ezzel a fenti szopatással nagyjából el is érték a mélypontot. Vedd észre, hogy csak ebben az írásban két gigászi inkompetencia is megjelenik és akkor még jóindulatú voltam, nem feltételeztem, hogy szándékosan szivatják halálra a felhasználóikat, illetve építenek bele a szoftverbe Holdról is látszó biztonsági lyukat.

És akkor csodálkoznak, hogy a Copilot-ot bottal sem vagyok hajlandó megpiszkálni. Olyan szinten játszották el a bizalmamat, ahonnan már nincs visszatérés.