Az utcák nevei

Kicsit messziről kezdem.

Elég nehezen hiszem el, de egy negyedórás turkálás után úgy tűnik, hogy erről a gyereksztoriról még nem írtam. Sajnos dátumot nem tudok mellétenni, de egészen biztosan 1997 és 2007 között történt, ekkor ugyanis a Mészáros Lőrinc utcában laktunk Kispesten. Igen, van ilyen utca. Mint ahogy a XII. kerületben is van Orbán tér és Istenhegyi utca.
Dóra lányomnak begyulladt a mandulája, de olyan erősen, hogy se nyelni, se beszélni nem tudott. Műteni kellett. Bementünk az előzetes beszélgetésre a Szent László kórházba. Orvos megnézte, hümmögött, ezt tényleg műteni kell. Küldi az altatóorvost, mérje fel a terepet.
Altatóorvos be.
– Na, nézzük csak ezt a kislányt – vidámkodott – Milyen utcában laksz?
– Mészáros Lőrinc.
– Remek. És tudod, ki volt ez az ember?
Hallgatás.
– Jó, hát neked még nem kell. Nézzük, Apuka tudja?
– Persze – vigyorogtam fölényesen – Hadügyminiszter volt a Kossuth kormányban.
– Ügyes próbálkozás, de az Mészáros Lázár volt.
– Őöö, izé… tényleg.
– Akkor?
– Akkor passz.
– Nem szép dolog nem tudni, kiről nevezték el az utcánkat.
Irultam-pirultam.

  • Ma azért már sokkal könnyebb helyzetben lennék. Simán rávágnám, hogy Lölőről.
  • Ezután megtörténtek a vizsgálatok, két napra rá be is írták műtétre.

    Otthon természetesen nem hagyott nyugodni a dolog. Utánaolvastam. Nagybotú Mészáros Lőrinc egy harcos szerzetes volt, a Dózsa parasztfelkelés egyik vezetője. Remek. Elmeséltem a lányomnak is, hozzátéve, hogy ha jó pontokat akar szerezni az altatóorvosnál, akkor legközelebb mesélje el neki a sztorit.

    A megadott időben bementünk a kórházba, a lányomat elaltatták és vitték a műtőbe.
    – Apuka, készüljön rá, altatás után a kislány nem fog normálisan viselkedni – figyelmeztetett az altatóorvos.
    – Most nem mondott olyan nagy dolgot.
    – Úgy értem, amikor magához tér, akkor hisztérikusan fog viselkedni.
    – Nahát.
    – 4-5 percig nem fog tudni magáról. Sikoltozni fog. Nem lehet megnyugtatni, mert ez nem tudatos. Ölelje át, beszéljen neki. Húzzák ki valahogy. Aztán elmúlik.
    – Oké. Köszönöm.

    Kitolták a gyereket a műtőből. Átraktuk az ágyba. Hamarosan megébredt. Sikoltozott. Átöleltem, duruzsoltam neki. Tökmindegy volt, hogy mit, így improvizáltam, mondtam mindenféle hülyeséget, leginkább arról, hogy nyuginyugi, pár perc és elmúlik, hamarosan meg fogsz nyugodni… meg ilyesmik. Aztán egy pillanatra kitisztult a szeme.
    – Apa, ugye tudod, hogy ezt nem direkt csinálom?
    – Mi van?
    – Nem tudok tenni ellene.
    Majd ismét indult a sziréna. Én meg csak néztem bambán.

    Pár perccel később bejött az altatóorvos. Már abból is látszott, hogy profi, mert pont akkor lépett be, amikor lányom abbahagyta a merev hisztit. Mint aki egy rossz álomból ébredt… és ahogy meglátta az altatóorvost, rögtön el is kezdte hadarni a leckét: “Mészáros Lőrinc magyar katolikus pap, a Dózsa György-féle parasztfelkelés egyik vezetője. Dózsa György seregében mint ceglédi plébános vett részt. Alvezéri tisztséget viselt. Fogságba esett, és mint a felkelés vezetője, máglyán végezte.”
    A doki döbbenten nézett rám.
    – Ne nézzen így rám – vontam vállat – Maga szabadította el a fenevadat.

    Nos, ez után a sztori után tényleg elkezdtem figyelni, hogy kik is azok, akikről utcákat neveznek el. Nyilván van a szaknévsor, akikről utcát _kell_ elnevezni – Kossuth (hjaj), Széchenyi, Rákóczi, Szent István és a többiek – de az igazán érdekesek a ritka nevek. Például a költözés után egyből utánanéztem Flór Ferencnek. Kispesten pedig a párhuzamos utcánkat Áchim Andrásról nevezték el, akinek akkor nem néztem utána, viszont a napokban a XVIII. kerületi Áchim András utcában is történt egy esemény, én pedig elszégyeltem magamat, hogy mind a két kerületben van Áchim utca, nekem meg fogalmam sincs, ki is volt.
    Meglepődtem.
    Itt zavar van az erőben.
    Idéznék a Wikipédia oldalról.

    Áchim L. András (teljes nevén Áchim Liker András) (Békéscsaba, 1871. március 15. – Békéscsaba, 1911. május 15.) magyar gazdálkodó, szocialista parasztpolitikus, szerkesztő, akit Bajcsy-Zsilinszky Endre és testvére, Zsilinszky Gábor agyonlőtt.

    Mi van?

    Az 1910-es választásokon újból képviselő lett, mandátumát ezúttal nem támadták meg. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus- és földreformokat követelt.
    Lobbanékony és meglehetősen összeférhetetlen természete is hozzájárult egyéni tragédiájához. 1911 májusának első hetében politikai ellenfelei sajtóhadjáratot indítottak ellene a fővárosi Friss Újság című lapban. „A parasztkirály birodalmában” címen cikksorozatot közöltek politikai ellenfelei, többek között dr. Zsilinszky Endre, aki zsarnokoskodással, ellenségeskedés szításával vádolta meg. Végül Áchim is felvette a kesztyűt, és saját lapjában cikksorozatot indított „Békésmegyei fotográfiák” címmel. Zsilinszky két fia, a 26 éves ifj. Zsilinszky Endre ügyvéd és a 24 éves Zsilinszky Gábor két nappal később behatoltak Áchim lakásába, és a parasztvezért a verekedéssé fajult szóváltás közben két pisztolylövéssel megsebesítették. Áchim súlyos hasüregi sebesüléseket szenvedett, amikbe másfél nap szenvedés után belehalt. Később, súlyos tényállás-félreértelmezés miatt, a gyilkos Zsilinszky testvéreket (önvédelem címén) az esküdtek felmentették a gyilkosság vádja alól. Temetésén több mint száz koszorúkkal megrakott szekér és több ezres tömeg követte koporsóját. Családi sírboltja Békéscsabán, a Berényi úti temetőben található.

    Azért ez nem gyenge.

    Vessél egy pillantást a XVIII. kerület térképére. Itt van a Bajcsy-Zsilinszki Endre utca. Látod? És valami műveletlen hivatalnok fogta és a Bajcsy utcát keresztező egyik utcát elnevezte Áchim Andrásról.

    Ennyit a figyelmes utókorról.

    5 Comments

    1. Bajcsy szülőháza Szarvason romos állapotban van. A fideszes városvezetésnek Bajcsy nem elég kóser. Pedig az ellenálló Bajcsyt szeretjük, nem az Áchimot jászol elé köröző és megkínzó Bajcsy fivéreket.

      • Úgy gondolom, hogy ez rendben van. Ha Szarvason ennyire szeretik Áchim Andrást, akkor soha nem fognak megbocsátani a gyilkosának, csinált volt az bármit is utána.

        PS.
        Öröm volt látni, hogy még aktív vagy.

    2. Az utca, ahol laktam, úgy hívják, hogy Szádelő.
      Amikor kérdezték, hogy hol lakom, és elmondtam, eléggé ki volt rajta akadva mindenki. Milyen név ez már? Van Szád utó is? Meg akkor Orrod elő is? Haragudtak rám, mintha én találtam volna ki…
      Apám végül megunta, és utána járt. Akkor még nem volt internet, hogy csak úgy rákeressünk. Valószínűleg kemény munka lehetett.
      Kiderült, hogy Szlovákiában van egy ilyen nevű falu. Egy völgy bejáratánál található. Valószínűleg a völgyet hívják Szájnak, ez a falu pedig az előtt van.
      Ezek után apám minden kérdezőnek akadémiai szintű előadást tartott, honnan is ered a név.
      Később az egyik Európáról szóló könyvben találtam is egy képet a faluról. Fekete-fehér volt, kis méretben. Az ég világon semmi nem látszott rajta.

    Leave a Reply

    Your email address will not be published.