Mondjuk, soha nem is voltunk barátok. Nemrég durván letarolták a kerítés melletti három hársfát, utána nem sokkal meg az egész utcát. Nyilván a vezeték védelmében szükség van rá, de az a brutalitás, az a tömény beleszarás, ahogy csinálják, mindenképpen bicskanyitogató.

Nemrég megint itt voltak. Szigetelőket cserélni a villanyoszlopon. Tavaly augusztusban már zokogtam egyszer, amikor tőből kivágtak egy 12 éves lila cserszömörce bokrot, egy másiknak meg hosszában levágták a felét. Hogy hozzáférjenek az oszlopukhoz.
Most meg kivágtak, szintén tőből, egy 12 éves homoktövis bokrot, egy perzsa varázsfát pedig hosszában lefeleztek.

Hogy érthető legyek.
Ideköltözésünk után nem sokkal ültettem 5 homoktövis bokrot. Mert szép és a termése kifejezetten egészséges. A homoktövissel az a legnagyobb baj, hogy még a kertészetekben sem tudják, melyik a porzó és melyik a termő. Azt szokták mondani, hogy sokat kell venni, aztán lesz benne mindkettő. Nálam az ötből kettő elhalt, egyet vandálok törtek ki… a maradék kettőből viszont csodák csodájára az egyik porzó volt, a másik pedig termő. Siker. 12 év alatt a termő szép nagyra nőtt, olyan 3 méter magas, sűrű, ezüstös-zöldes levelű bokor lett belőle. Ilyen.

Kivágták.
Maradt a sokkal kisebb porzó. De így értelemszerűen termés jó ideig nem lesz. (Még ha gyökérről ki is hajt a termő, legalább tíz év, mire újra ugyanakkora lesz.)
A perzsa varázsfa pedig egy kifejezetten ritkaság a környéken. Szintén rögtön az ideköltözésünk után ültettem. Azt kell tudni róla, hogy egy nagyon-nagyon lassan növekedő fáról van szó. 13 év alatt nőtt meg 1 méteresről 2,5 méteresre. Nem kapkodja el.
Na, ennek a fának tarolták le a felét. Saccra 70 éves leszek, mire visszanő ugyanakkorára.

De még nem is ez a leginkább bicskanyitogató. Hanem az, hogy miért? Hiszen augusztusban már kivágtak annyi növényt, hogy be tudjanak menni a villanyoszlophoz, sőt, legyen elég helyük odabent dolgozni. Akkor? Nos, azért irtották le a növényeket, hogy legyen _egy másik_ bejáratuk is. Mert akkor a villanyoszlop bal oldalához egy méterrel rövidebb utat kapnak.

Barbárok.

Itt van a történet fényképeken is.

Ezen a képen az újonnan vágott bejárat látszik. Pirossal karikáztam be a kivágott homoktövis tövét. Látszik, hogy szép, életerős bokor volt. (Bal oldalon árválkodik a porzó.)

Jelenleg így néz ki. Kihúztam a sarokra, mert az Elmü cseszett az egészre, csak úgy otthagyták. (Mint ahogy végig az utcában ott van még a nyári pusztítás maradványa.)

Ez a régi bejárat. A bal oldali lila cserszömörcét nyáron felezték meg, a jobb oldali perzsa varázsfát most.

Itt pedig a két bejárat látszik egyszerre. Nem is értem, a középső lila cserszömörce hogyan úszta meg eddig. Hiszen ott nyerhettek volna még egy métert.