Month: December 2020

Nem tudok másra gondolni. Már azt is furcsállottam, hogy októberben, amikor már látszott, hogy itt nagy aratás lesz vírusügyileg, miért nem korlátoztak semmit, miért lehetett még mindig focistadionok nézőterén zsúfolódni. Aztán jöttek a kamuintézkedések, a látványpolitizálásnak megfelelően.

Most meg ez. Ennél nem lehet világosabb, hogy itt szándékos emberkísérletek(?) lesznek. (Egy kicsit zavarban voltam. Először ugyanis a ‘népirtás’ szóra állt rá a kezem, de azt azért túl erősnek éreztem, hiszen láthatjuk a nagyvilágban, hogy milyen is egy valódi népirtás, másfelől viszont, azt, ami most itt készül, nehéz nem annak értelmezni, csak legfeljebb nem olyan erős, szóval legyen akkor csak népirtásocska.)

Nézzük egyenként.

1. Sírnak az orvosok, hogy Magyarországon különösen erős a vakcina elutasítottsága. Pedig baromira be kellene oltatnunk magunkat, mert csak úgy lesz belátható időn belül vége ennek a rémálomnak.

Az adatokból az olvasható ki, hogy a magyaroknak 20–21 százalékos bizalma van az orosz és a kínai vakcinák iránt. A megkérdezettek inkább ugyanis az amerikai és az európai fejlesztésű szerrel oltatnák be magukat.
…
A cikkben megjegyzik, hogy a vírus terjedéséről megbízható adatokkal rendelkező baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerint 60–70 százalékos átoltottság szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás. Ez alatt a vírus terjedése érdemben nem fékezhető.
– link –

2. Orbán, aki még a vécét sem húzza le addig, amíg a Századvég meg nem vizsgálja a produktumot, hogy milyen kihatása is lesz annak a várható választási arányokra, most az egyszer nem foglalkozik a közvéleménykutatással, nem foglalkozik azzal, hogy milyen erős az orosz meg a kínai vakcina elutasítottsága, nem foglalkozik azzal, hogy ezekkel a vakcinákkal lehetetlen lesz elérni az országban a 60%-os oltottságot, szóval nem foglalkozik semmivel, egyszerűen bejelenti a beszélő száján keresztül, hogy lófaszt, emberek, nincs válogatás. Olyan vakcinát kaptok, amilyet vásárolok és nem is fogom megmondani, melyik lesz az.

Müller Cecília az Operatív Törzs keddi tájékoztatóján azt mondta, a kormány 17,5 millió adag vakcinát kötött le a különböző gyártóknál.
…
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem választhatjuk meg, hogy melyik vakcinát adatjuk be magunknak, azt lehet majd kérni, amit a hatóságok engedélyeztek és a szakemberek hatásosnak és biztonságosnak tartanak.
– link –

3. Az egy dolog, hogy az orosz vakcina egyelőre közröhej és csak az erőlködés látszik, a kínaiaknak meg az is hülye, aki bármit is elhisz, de sikerült leharcolnunk magunkat erre a szintre nekünk is. Ennek a kormánynak már azt sem hiszem el, amikor hallgat és valószínűleg nem vagyok ezzel egyedül. Hogy itt képes lenne bármelyik hatóság önálló véleményt nyilvánítani? Képes lenne objektív vizsgálatot végezni és adott esetben keresztbefeküdni a politikának? Ne viccelődjünk már!

4. Alapvetően vakcinapárti vagyok. Nagyon vártam már rá, mert lassan kezdek begolyózni. DE!! Ez az egész már – megint – nem a vakcináról szól. Ebbe is beletenyerelt a politika, márpedig az a legundorítóbb, legalja féle változat, amely nálunk dívik. És bár itt lenne a megoldás, itt lehetne a vége… amikor megjelennek, szétbasszák az egészet és egészen addig rombolják a bizalmat, amíg a vakcinapártiak is inkább kimaradnak, nem adatják be maguknak, inkább tovább szenvednek, kockáztatva az esetleges súlyosabb következményeket is.
A – feltételezett – magyarázat ott van az előbbi mondatban. Szerintem Orbán kifejezetten élvezi a mostani helyzetet. Kijárási tilalom? Finom. Rendkívüli helyzet? Remek. Az egészségügy militarizálása? Szuper. Hisztérikus, egymást maró, könnyen manipulálható lakosság? Főnyeremény. Dehogyis akar ettől megszabadulni. Oltás kell? Itt van. Ja, ha nem akarjátok beoltatni magatokat, az a ti dolgotok. Akkor továbbra is ungabunga.

A végén tényleg az lesz, hogy – bevállalva a karantént – fogunk átjárni a szlovákokhoz, meg a románokhoz beoltatni magunkat.
És még mindig semmi. Még ez is bele fog férni. Pedig ennél semmi nem mutatja jobban, hogy a rohadék már nem is akarja álcázni azt, hogy semmit sem számít neki az ország lakossága.

Tényleg elképesztő, mennyire érdekes időket élünk (beleértve az ősi kínai átkot is, amely valójában nem létezik); az utóbbi pár napban nem győzzük hová kapni a fejünket, annyi groteszk, annyi elkeserítő, annyi érthetetlen, annyi gyomorforgató dolog történt hirtelen. Természetesen ezekkel vastagon tele van a sajtó, talán már kicsit túlzottan is.
Nem is akarok ebbe beleszállni.
Egy mondat ütötte meg a fülemet? szememet?, miszerint bayerzsolt arra hivatkozott, hogy Szájer Józsi már milyen régen is küzdhet a démonaival.

Kurva nagy tévedés.

Ez ugyanis tipikus szerecsenmosdatás. Némá, itt vannak ezek a démonok. Ezek nem én vagyok. Ezek kívülről jönnek. Ezek csinálják a balhét, nem én. Nehogymár azt képzeld, hogy én ilyen vagyok! Semmiképpen sem vagyok ilyen. Hiszen ismersz. A démon, az. Jön, átveszi az uralmat felettem, megcsinálja a balhét, utána otthagy a slamasztikában. Mert ilyen egy démon. Aki nem én vagyok.

Ha ez ilyen egyszerű lenne. Akkor csak be kellene fújnunk magunkat démonriasztóval.

A démon az bizony mi vagyunk. Egyszerűen a személyiségünknek van egy olyan része, mellyel nem vagyunk kibékülve. Mert nem egyezik azzal, ahogy mi elképzeljük magunkat. Nem egyezik azzal, amit a külvilág elvár. Neadjisten szégyellnivaló. Lehet, hogy egy traumát akarunk meg nem történtté tenni. Ezért elzárjuk. Jó mélyre. Elő ne jöjjön soha. Csak hát az a rohadék, ahogy egy pillanatra nem figyelünk rá, rögtön elő akar jönni.
Persze, hogy elő akar jönni. A személyiségünk része. Bármennyire is nem passzol személyiségünk többi részéhez.
A démon kialakulása legtöbbször nem az egyén hibája. Hiszen ha a társadalmi elvárások szerint bizonyos dolgot szégyellnie kell, akkor abból tuti, hogy démon lesz. Ha valaki ebben a nyomorult országban a saját neméhez vonzódik, rögtön a nyakába ültetnek egy jó nehéz démont.

Nem oda akarok kilyukadni, hogy az ember nem küzd a démonaival. Nyilván kezelnie kell valahogy, ez a legtöbbször küzdelem. De a démon nem egy tőlünk független pokolfajzat, hanem mi vagyunk. Legyőzni pedig úgy lehet, hogy megtaláljuk az adott lehetőségek között a lelki békénket.

Illetve.

Nézzük, csak mit is írt a témáról Weöres Sándor.

“Legtöbb ember, ha véletlenül megpillantja saját mélységének valamely szörnyetegét, irtózattal visszalöki a homályba; ezentúl a szörny még-nyugtalanabb és lassanként megrepeszti a falat. Ha meglátod egyik-másik szörnyedet, ne irtózz és ne ijedj és ne hazudj önmagadnak, inkább örülj, hogy felismerted; gondozd, mert könnyen szelidül és derék háziállat lesz belőle.“

Mi van, ha Józsi is így gondolkodott? Ő eleve egy arany fokozatú démont kapott a nyakába: nem elég, hogy homoszexuális, de neki kellett elkészítenie a bárdot, amellyel majd valamikor legyilkolásszák őket. És abból is kisebb démonsereg keletkezhetett, hogy az alapvetően barátságos, intelligens, konszolidációra hajlamos embernek be kellett állnia az embertelen, agresszív és aljas fidesz mentalitás legesleges élvonalába. Szóval volt ott démon elég. És mi van, ha Józsink nem ijedt meg ezektől a démonoktól, hanem igyekezett megszelidíteni ezeket? Ahelyett, hogy idejekorán kilépett volna ebből a helyzetből és lefegyverezte volna démonai nagy részét, ahelyett jól idomított, erősre hízlalt démonai hátán repülve lett végül egy igazi szar ember. Aki csak figyelmetlenségből bukott meg, ha ez nem történt volna, szárnyalhatott volna tovább.

Ahogy III Richard mondta volt.

“S ezért, mivel mulatni nem tudok, mint
Szerelmes e sok szép szavú napokban,
Elvégezém, hogy gazember leszek“

Na mindegy, kicsit hosszúra sikerült. Tehát addig egyetértek az ötös számú párttagkönyv tulajdonosával, hogy démonok vannak Szájerben bőven.
De semmi mással nem.

1. Belga (mi más) képregény Harari történelemmel foglalkozó esszékötetéből.
2. Melyből Magyarországon rögtön a homoszexuális vonalat emelte ki – többek között – az ismertetőt író személy.

“Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a képregényes forma miatt tinédzserek érdeklődésére is joggal számot tartó könyv vajon felkelti-e politikai erők figyelmét a kritikai hangvételével, és lesz-e körülötte akkora botrány, mint például amit a Meseország mindenkié kiváltott.”
– link –

Dúró Dóra ezek után már olajozza a darálóját.
Meg Brüsszel.