Day: January 10, 2015

Afta kurva

Szóval egy kemény torokgyulladás. Valami rapid gyógyszer után elmúlt. Utána két fog begyulladása. A doki az egyiket megnyitotta a hídon keresztül, a trutymó le lett csapolva, a fájdalom ma délutánra elmúlt. De… még nem az igazi.

És akkor a ma esti rendelés.

– Nos, van még valami panasz? – kérdezte a doki.
– Tulajdonképpen nincs.
– Szóval van. Mi fáj?
– Nos…
– Az államháztartási hiány?
– Jézusom, ne ijesztgessen! – kaptam a szívemhez – Jöttek ilyen gennyes pattanások a számba.
– Megnézzük.

Matatás.

– Ez nem pattanás.
– Akkor?
Afta.
– Afta kurva?
– Pontosan. Akkor jön elő, ha legyengült a szervezet.
– Hát, ez stimmel.
– Nagyon kellemetlen cucc, akár hetekig is kitarthat. Ha jól látom, van egy a nyelve tövén is. Nyelni tud?
– Nem nagyon. De már megszoktam. Van otthon Phlogosol. Ha azzal öblögetek, az segít?
– Viccel? A Phlogosol még placebónak is gyenge.
– Akkor?
– Most lekezelem, aztán majd elmondom.
– Oké.
– Tátsa ki a száját. Most elérkeztünk a legmagasabb szintú demokráciához. Azt gondol rólam, amit akar, de ne mondja ki.
– Szóval fájni fog?
– Durván.

Matatás.

– Fájt?
– Igen.
– Látja, nem beszélek mellé. Ezt most naponta kétszer meg kell csinálnia.
– Mit is?
– Csinál hyperol oldatot, belemárt egy fülpiszkáló pálcikát és addig dörzsöli a hólyagokat, amíg ki nem fakadnak.
– Ezt honnan fogom tudni?
– Véres lesz a vatta. És nagyon fog fájni.
– Jól hangzik.
– Ha így jár el, két napon belül elmúlik. Ha nem foglalkozik vele, akkor 2-3 hét.
– Aha. Köszönöm.
– Szívesen.

Szóval most így állunk. Eddig négy kiló minusz tíz nap alatt, de valahogy nem tudok neki örülni.
Lassan szeretnék már enni.

Olvasgatok

Nehéz manapság értelmes és jóindulatú emberként elviselni magunk körül a világot. Előre látni, hogyan lesz rosszabb és rosszabb, de csak tehetetlenül nézni, hiszen olyan erők mozognak, melyek kezelhetetlenek.

6

Istentelen frígy van közötted,
Ész és rosz akarat!
A butaság dühét növeszted,
Hogy lázítson hadat.
S állat vagy ördög, düh vagy ész,
Bármelyik győz, az ember vész:
Ez őrült sár, ez istenarcu lény!
Nincsen remény!

7

Az ember fáj a földnek; oly sok
Harc – s békeév után
A testvérgyülölési átok
Virágzik homlokán;
S midőn azt hinnők, hogy tanúl,
Nagyobb bűnt forral álnokúl.
Az emberfaj sárkányfog-vetemény:
Nincsen remény! nincsen remény!

Vörösmarty, Mihály Az emberek (1846)