MonthJanuary 2015

Hazafelé

Porcukor hull a fáról
Ezért aztán boldognak látszol

From MiVanVelem

Csak ha nevetek

Pusztán magamnak jegyzem fel, hogy eddig hogyan köszönt be az új év.
Volt ugye torokgyulladás, foggyulladás, afta, majd ahogy ezek elmúltak, rögtön begyulladt egy újabb fog a másik híd alatt, de ezzel nem tudtam elmenni orvoshoz, lábon hordtam ki, majd alighogy lecsillapodott, rögtön jött egy újabb afta roham és betetőzésképpen ez a tetvarek influenza, magas lázzal, torokfájással, köhögéssel. Ilyenkor kellene bebújni a puha ágyba, forró mézes-boros teát inni és óriási nagyokat aludni.
Na, én ilyenkor tartok tanfolyamot.

A kocsi meg ilyenkor mondja azt, hogy megdöglött. Valahol Százhalombattánál rohad egy benzinkútnál és várja, hogy érte menjen a szerelő.

Szóval, igen, csak akkor fáj, ha nevetek.

Plázacica

Huh, de régen írtam már a blogba.

Tegnap délután egy órát üldögéltem a Westendben, a szökőkút mellett. (Nem akarok beszélni róla.)
És nem ismert fel senki.
Valószínűleg azért, mert régen írtam a blogba.

Háttérzene

Még mindig ez a ködfaragásnak tűnő értelmetlen jelentés. Csak most már a Beatrice szól a háttérben: Nagyvárosi Farkas (Úgy érezte, szabadon él), meg a Mit Akartok Még (Miért csinálom, miért nem adom fel?).
Hát, kösz Feró.

Melódia

Auditot írok, immár ugyanazt, a harmadik template-be. Közben Bilicsi Tivadar slágereket hallhatok. Az utóbbi kell ahhoz, hogy az előbbi haladjon.

© 2021 MiVanVelem

Theme by Anders NorénUp ↑