Méghozzá úgy, hogy szinte nem is használom a kerékpárt. Eltekintve a környéken rohangászástól, eddig egyszer mentem csak vele 55 kilométert.
Ellenben egy csomószor raktam rendbe. A fene tudja, mi történik a fészerben, de mindig, amikor előszedem, annyira tropa, hogy úgy kell életet lehelni bele. A macskák fárasztanák le éjszakánként?
Ma is. Elővettem… és káromkodtam. Az első kerék annyira leeresztett, hogy gyakorlatilag ráfon toltam hátra a teraszra. Rápumpálni eddig is mindig rá kellett, de ennyire még soha nem fogyott el belőle a levegő idén. Kikaptam a belsőt (el is tört az egyik pöcök, hiába, kiestem a gyakorlatból), és egyből ki is vágtam a gumit a kukába. Bontottam egy újabb Continentalt. (Mindig van otthon pár dobozzal.) Csak úgy, a földön, nyomtam bele 1-2 atmoszféra levegőt, pusztán csak megnézni, nem lyukas-e gyárilag. Kicsit megnyomkodtam… abban a pillanatban nagy durranás: a gumi kettérobbant. Vadonatúj Continental gumi. Miközben egy másik, alig használt Continental magától elengedett, állás közben.Jobban visszagondolva, az utóbbi időben a többi Conti gumival is volt valami baj: nem lehetett rendesen felpumpálni, sok levegőt engedtek el 1-2 hetes állás közben, hamar eldurrantak.
Zavarban is vagyok némiképpen. Ennél azért ez egy jobb márka. Most vagy elkurvultak, vagy hamisítványok árasztották el a magyar piacot. De szinte mindegy is, az biztos, hogy most egy ideig más tipusra állok át. És veszek belőle legalább egy kilót. Meg gumiragasztó foltokat. Plusz defektszerelő pöcköket.
Date2011. July 06. Wednesday
© 2021 MiVanVelem
Theme by Anders Norén — Up ↑
Recent Comments