Igen, jól sejted, ma megint megnéztem/meghallgattam az Omega DVD-t. Pontosabban most is nézem, ahogy ezeket a billentyűket nyomkodom. (Hogy honnan kellene sejtened? Pölö a címből. Nem, ne guglizz: ez egy very-low-end 4 wattos NDK lemezjátszó volt, a 70-es évek vége felé. Ezen hallgattam az első lemezeimet, melyek között természetesen az Omega jelentősen felül volt prezentálva.)

Ja, hogy itt sírok, miszerint semmire sincs időm… közben meg DVD-t nézek. Pedig mindkettő igaz. Ismerősök szoktak piszkálni, hogyan is van ez: állandóan azt hajtogatom, nincs semmire sem időm… közben meg kilométeres blogbejegyzéseket írok. Így van… nekem az írás szórakozás, ráadásul gyorsan is megy: aztán mindegyik napban vannak lopott pillanatok, amikor meg lehet fogalmazni egy mondatot, rögzíteni lehet egy képet… aztán este már csak be kell gépelni.
Most gondold el, mennyire fullon lehetek, ha két napja már erre sincs időm.

Ráadásul a DVD nézegetése nem is csak pusztán szórakozás. (Ah, most éppen Drezdára nosztalgiázok. Már megint. Sorry.) Az itthoni számítógépem több mint egy hete bedobta a törölközőt. Őrült gonosz blogbejegyzés lesz belőle, ha kiderítjük, mitől romlott el. Egyelőre Janival ketten tanácstalanul vakarjuk a fejünket.
De azért nem maradtam nyomogatnivaló nélkül: pár nappal ezelőtt vettem egy médiacentert (+ 1TB vinyó + tévétuner). Háát… tipikusan olyan az élmény, amelyről nem szeretnék most, a pillanat hevében írni. Le kell higgadnom, meg lehet, hogy kiskorúak is olvassák a blogot. Mindenesetre ma este boldog vagyok, sikerült összelőnöm a NAS-sal és megoldottam a gyors felmásolást is, szóval alakulgat… de nem egyszerű.

Erről is lesz majd hosszabb blogbejegyzés. Meg a NAS-ról is igértem. Hjaj… a kert is alakul. Egyszerűen úgy száguldanak velem a napok, hogy a jobbnál jobb témák csak gyűlnek, de írni csak annyit tudok, hogyan viszonyul egymáshoz az agy, a kávé meg a klotyi. (Jut eszembe megoldódott végre a jó régi szagember-probléma is. Vége az egy évnyi csatornaájernek.)
Szóval, sűrű lett az élet és száguld. Igyekszem kapaszkodni… de egyre inkább úgy tűnik, képtelen vagyok valós időben rögzíteni az eseményeket.