Azok a szürke hétköznapok
Bizony, van ilyen. Maraburól fel sem tételezném, hogy mástól lopott ötletet. Viszont egyértelműen Don Martin rajza volt korábban. Mese nincs, ez egy vándorpoén – ahogy idevándorolt a fogyasztói társadalom, nálunk is eszébe jutott valakinek megrajzolni.
Melyik budapesti kerületben található ez az üzlet?
Most tűnt csak fel:
Ez a fényképeket tartalmazó könyvtáram alja. A könyvtárak neve pedig arra a szomorú tényre utal, hogy két hónapja nem mozdultunk ki sehová, csak ülünk a seggünkön a lakásban és verjük a billentyűket.
Mit csinál az ember fia, amikor a szél éppen a sufnit akarja kitépni a helyéről, az eső meg oldalról csapkod?
Kirohan felhőket fényképezni.
Mai gyűjtés.
Két vihar között elmentem bringázni egyet. Már hazafelé tartottam, ott láttam, hogy egy farok autós leparkolt közvetlenül a sorompó mögött, bőven záróvonalon belül. Az út szűk, a szembeforgalom meg erős volt, gyakorlatilag képtelenség volt elmenni mellette. A mögötte álló kocsi egy idő után rá is dudált.
– Bocs! – kaphatott fejéhez a bent ülő krapek… és felnyomta a vészvillogót.
Recent Comments