Megcsináltam

A héten vettem egy igazán dögös hálózsákot. 80/20 arányú (kacsatoll/szintetikus) töltettel bír, a leírása alapján a komfortfokozata +1 – -5 fok között van, de elméletileg -22-ig is bírja. Attila persze egyből lehervasztott, lefordította a prospektust: a paraméterek azt jelentik, hogy +1 – -5 között óránként aludhatsz 30-40 percet, -22-ig meg nem fagysz meg. De nem is alszol.

Mese nincs, ki kell próbálni. Már akkor elhatároztam, hogy szombat éjjel az udvaron alszok.

Csakhogy más hétfőn elhatározni ilyesmit… és más szombat éjjel kisétálni a teraszra és megborzongani. Hőmérőnk ugyan nincs, de a macskák táljában lévő vizet fél centi vastag jég fedte. Saccra olyan -2 lehetett.

Nyulak vagyunk? Ugye, nem.

Kigurítottam egy polifoamot, rövid gondolkodás után magamhoz vettem egy díszpárnát és bevackoltam magam. Ahogy kell, felvettem a kapucnit, a gallért beigazítottam az állam alá, a madzagot meg behúztam annyira, hogy csak az orrom lógott ki a nyíláson. Jól éreztem magam.
Aztán kezdett alulról hideg lenni. Ugye, a súlyom összenyomja a pelyheket, alul kevésbé szigetel a zsák. Na, mindegy, úgyis forgolódok – legyintettem. Illetve, csak gondolatban, hiszen egy ilyen zsákban annyira azért nincs sok hely a heves mozdulatokra.

Ekkor jött meg a kuvik.

Ez valami Darwin-díjra jelölt jószág lehetett, mert ahelyett, hogy csendben vadászott volna az éjszakai állatokra, elterpeszkedett egy közeli faágon és percenként belekurjantott az éjszakába. Pár órán keresztül. Tulajdonképpen nem is az volt a bosszantó, amikor megszólalt, hanem az, amikor kihagyott egy ritmust. Az ember először reménykedett, hátha elmegy… teltek a másodpercek, a figyelem megfeszült… aztán két perc múlva, amikor már kezdtek elernyedni az izmaim, megint elrikkantotta magát az a dög.
Végül mentálisan győztem le: meggyőztem magam, hogy nem aludni jöttem ki, hanem hálózsákot tesztelni. Nagyon jól elleszek azzal, hogy végiggondolom a dolgaimat. Hiszen bőven van mit. Innentől kezdve nem érdekelt a kuvik – el is aludtam szépen.
Arra ébredtem, hogy klausztrofóbiám van. Tudni kell, hogy jó 45 éve úgy alszom, hogy az egyik kezem mindig ki van nyújtva. A zsákban erre nyilván semmi lehetőségem nem volt. Be is pánikoltam. De rendesen. Levegőért kapkodtam, fuldokoltam… és azt a nyomorult madzagot is alig bírtam kiengedni. Végül kibújtam, jó nagyot haraptam a metszően hideg levegőből, majd kéjesen kinyújtóztattam a kezeimet. Utána már nem húztam be a madzagot, csak a kapucnit hajtottam a fejemre. Így váltva ki tudtam dugni a kezeimet. Igaz, ekkor viszont azok kezdtek begörcsölni. A helyzetet végül a hős kispárna mentette meg, kettéhajtottam és így pont olyan vastag lett, hogy oldalra feküdve egyenesben tartotta a fejem. Azaz nem a kezemre nehezedett a súly. Innentől kezdve aludtam, mint kannában a tej. Még az is összejött, hogy a nyílást a tarkómra fordítottam, én pedig a szöveten keresztül lélegeztem. Arra ébredtem, hogy kutyasétáltatók beszélgetnek a kerítésnél – és már jócskán világos van. Gondolom, egy ideig meglesz a beszédtéma.

Tapasztalatok:

  • Nagyobb polifoamot kell venni. Ez vagy 15 centivel rövidebb volt, mint én – és az a pár centi nagyon hiányzott.
  • Vinni kell kispárnát is. Vagy valami ruhát, ami ellátja azt a funkciót. (Nagy törölköző?)
  • Nagyon hamar be kell szerezni egy gázfőzőt. Az oké, hogy itthon bejöttem a jó meleg lakásba és felengedtem – de kint a vadonban máshogy kell felmelegedni. Például egy jó forró teával.
  • Be fogom üzemelni a laposüvegemet is. Évek óta van egy saválló fajta – ajándékba kaptam – de még csak ki sem volt próbálva. Altatónak, felmelegítőnek egyaránt jó lehet egy korty kerítésszaggató.
This entry was posted in Utazás.

15 thoughts on “Megcsináltam

  1. Joep,

    Bearanyoztad a napot a kuvikkal vivott harc leirasaval. Kicsit fentregtem a foldon a rohogestol…:D Hajra vadon mod, drukkolok.

    Tobbszorosen bebizonyitottad, hogy zeneileg meglehetosen tajekozott ember leendsz. Ismered-e a System of a Down-t, ha igen akkor mi a velemenyed? Ha nem akkor szolj es tolok fel par lemezt valahova. Szerintem neked bejonne.

    Horasz

  2. Ja, szimpatikus fazonok, már kinézetre is. :-)

    Van itthon négy lemezük. Az érdekesség, hogy a fiam révén ismertem meg őket… amikor a srác még a Linkin Parkos korszakában volt.

  3. Linkin Park hozzájuk képest olyan egyszerű zeneileg, szövegileg mint a faék (pedig en is szeretem oket). Tegnap éjjel doksit irtam es oket hallgattam, szimplan ezert jutott eszembe ma reggel h rakerdezek.

    H.

  4. Volt nekem valamikor réges-régen egy mesterem. Katonatiszt volt, mellesleg Magyarország legnagyobb Furkója. Mivel egy-két vadabb akciója miatt “nagy” népszerűségnek örvendett tiszttársai között, ezért azzal viccelték meg, hogy beadtak neki egy titkos akcióról szóló mesét, aminek fő eleme szibériai túlélőtábor megszervezése volt.
    Kedvenc Furkónk januárban két hétig aludt a szolnoki Széchenyi lakótelepen lévő szolgálati lakásának erkélyén. Mivel az átverésről az egész város tudott minden este hatalmas közönség röhögött a panel előtt.

    Ja igen. Ő alsógatyában nyomta….

  5. Szia Joep,

    Én tavaly vettem gázfőzőt és rövid tanakodás után vettem egy ilyet. Pár hónapos használat alapján meg vagyok elégedve vele: elég jó a teljesítménye, szelesebb időben is könnyen gyullad de a legjobb benne, hogy a földön állhat stabilan a kitámasztott (kihajtható) lábain. Nem kell a gázpalack tetejébe szúrt főzön állandóan tartani, egyensúlyozni az edényt hogy le ne essen.
    Hozzá kell tenni hogy én nem tudok egy emberre főzni, rozsdamentes acél edényt is olyat vettem hozzá amiből meg tudtam kinálni még 2-3 kajakos kollégát a chilis babból.
    ( néhány főzőhöz van alapból edény de elmosolyodtam a macskakonzerv méretű ürtartalmon ) Szóval, kb úgy lehetett főzni rajta mintha az othoni gázon csináltam volna :)

    http://www.mountex.hu/index.php?ac=prod&value=10501-065&catalog=35

  6. Ja :) napi tárolóban a palack és a decken a hálóra ráerősítve meg elmuzsikál az égőfej. :) Csak ne kérdezzenek rá, hogy az milyen iránytű … Az lesz a vége, hogy megnyitom az első kajakos gyorséttermet. A hatvanliteres hátsó tárolóba meg beinzertálok egy hűtőládát és majd lehet onnan kihúzogatni a hideg söröket.

  7. “Vinni kell kispárnát is. Vagy valami ruhát, ami ellátja azt a funkciót. (Nagy törölköző?)”-
    Felajánlok egy felfújható párnát,színválasztással(cca 40*25cm),nagyon könnyű,nagyon kis helyen elfér,garantáltan bevált sátrazáskor .Bár biztosan ismered ezt a fajtát from Croatia.
    Mikor is mész? Ha márciusban találkozunk, tényleg odaadom.

  8. Hidd el, ilyen apróságokon már nem múlik. :-)
    Egyébként én nem tisztán gondoltam, hanem grogként: azt a kortyot nem direktben kell beborítani, hanem a reggeli teába.

  9. ahelyett, hogy csendben vadászott volna az éjszakai állatokra

    Volt hogy rámesteledett egy kerékpártúrán. Még távol voltam a lakott területektől, megálltam és nézegettem a GPS-t hogy merre kellene továbbmennem. Egyszercsak halk suhogást hallottam és úgy 2-3 méter magasságban egy bagoly repült el felettem. Utólag jutott eszembe hogy talán a vörös LED-es villogó kerékpárlámpa kelthette fel az érdeklődését, mert még nem láttam vadon élő ragadozómadarat amely megközelített volna egy embert.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *