Szilánkok

Ilyeneket szoktam hazaküldözgetni:

A westendben ebédeltem. Itt tűnt fel, hogy bevásárlózenének a “Sympathy For Devil”-t nyomják.
Itt már tényleg minden mindegy.

Éjjel azt álmodtam, hogy állásinterjún vagyok.
Miután végigmentünk a kérdéseken, ki kellett nyitnom a számat: megvizsgálták a fogazatomat.

Ha valaha saját cégem lesz, a következő lesz a missziója:
“Nekünk nincs missziónk. Mi az értelmes dolgokra koncentrálunk.”

Nekem hatalmas megdöbbenés volt tudomásul venni, hogy az emberek nagy többsége nem optimalizál; vagy mert nincs hozzá agya, vagy mert leszarja. Azért szeretnék látni embertársaim arcán hasonló megdöbbenést, amikor felfogják, hogy vannak, akik igen.

One thought on “Szilánkok

  1. Pingback: MiVanVelem » Csak pár tizedmásodperc

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *