Category: Kerékpár

Alapvetően tengerparti bringázásról szólt a nap, az Eurovelo 8, azaz a mediterrániumi kerékpárúton, de tengerparti romantikázásra esélyünk sem volt, legalábbis az út első felében. Hatalmas mezógazdasági mezők, csatornák miatt összevissza tekergőző útvonal, árnyéktalan utak, hőség. Tengert láttunk ugyan, de errefelé az sem szép. Kereszteztük az Isonzót, meg az összes oldalfolyóját, végül Monfalcone után lett olyan igazi tengerparti az út. A Miramare kastélyt természetesen nem hagytuk ki. Az éjszakai vihar miatt foglaltunk szállást, na az ilyesmi Triesztben mindig kaland, különösen, ha útvonaltervezéskor elfelejtem átbillenteni a ‘hegymászás’ kategóriát kerékpározásra. Ennyi lépcsőt már rég másztunk meg kerékpárral. A vihar viszont pontosan jött.

Előző nap kijöttünk a hegyek közül, ma az Alpok-Adria kerékpárúton keresztülvágtunk az észak-olasz alföldön. Ez egyfajta sivatag, júliusban különösen, vasárnap meg végképp. Önfeledten ünnepeltünk meg minden közkutat. Voltak ugyan városok: Udine, Palmanova, Cervignano, Aquileia, de még a kocsmák is szünnapot tartottak, meg persze sziesztát. A grádói kempingben viszont érkezésünkkor indult a Happy Day akció, azaz két órán keresztül féláron adták a sört a beach bárban, nem csoda, hogy kilenckor még csak félig álltak a sátraink.

Újabb kerékpártúra. Gabival és Dórával együtt jó nagy ívben megkerültük a Júliai-Alpok vonulatait: Kranjska Gora mellől indultunk, az Alpok-Adria kerékpárúton mentünk le Grádóig, onnan a tengerparton Triesztig, majd Postojnán keresztül fel Ljubljanába, végül vissza Krajnska Gorába. Hat napos kényelmes túra. Az első nap különösen laza volt, minimális mászás után hatalmas gurulás, végig a Millenniumi kerékpárútvonalon, belefűzve a szlovén szakaszt is. Örömbringázás.