2022.05.18; szerda
Ránéztem a térképre és felfedeztem, hogy Biatorbágyról megy közvetlen út Érdre. Ez jó, mert lehetőséget ad arra, hogy beiktassak egy újabb bringás körutat a repertoárba. A régieket már egy kissé unom. Biatorbágyig megvan a bejáratott útvonalam, Érdtől hazáig szintén, a kettő között aszfaltozott műút van, jó lesz az országúti bringa. Pusztán nagyságrendi becslésként ráuszítottam a bikemap.net tervezőmodulját, megadtam a három sarokpontot, aztán saccolja meg, mennyi a táv, milyenek a szintek.
Érdekes eredményt kaptam. A csak úgy odavetett út nem mindenhol ott ment, ahol én szoktam. A Kamaraerdőig például a Kelenvölgyben, ami ránézésre sokkal szimpatikusabbnak tűnt, mint az enyém, amely, hogy mást ne mondjak elég sokat megy az Egér-úton: vagy a forgalomban, vagy a mellette futó, töredezett aszfaltú kerékpárút-karikatúrán. Egy próbát megér.
Illetve volt egy másik eltérés is. Biatorbágy után én mentem volna a 8104-es úton, a trekk viszont bevitt valami Bolha útra. Megvizsgáltam a környéket és úgy döntöttem, hogy elfogadom.
Volt egy jó döntésem és egy rossz. Kezdjük a jóval: az országútit lecseréltem a gravelre. Ez különösen jól jött akkor, amikor úgy döntöttem, hogy lekalandozok a kijelölt trekkről, mert érdekes a táj. A rossz döntés az volt, hogy nem vittem a kameraszettet. Úgy voltam vele, hogy az a pár kilométer nem éri meg, hogy külön útifilmecskét csináljak belőle.
Megérte volna. Valamikor lesz is.
Na mindegy. Kicsit csípős volt a reggel, de nem öltöztem be nagyon. Bíztam benne, hogy a sport melegít.
– Csendes, kertvárosi út lesz – mondta a GPS.
– 13% – mondta Kelenvölgy.
– Dömdödöm – mondta Érd.
Szóval, laza tempóban cirkáltam a villák között, amikor elém tárult a Szajol utca. Rögtön nyeltem is egyet. Ezen fel? De a gps szigorúan mutatta, hogy igen.
[singlepic id=2705 w=640 h= float=center]
Igen, ott vagyok én, a tű hegyén.
[singlepic id=2710 w=640 h= float=center]
Az emelkedő annyira kicsinált, hogy a végén keresztező Ringló utcának is félreolvastam a nevét. (Csak a pontosság kedvéért jegyzem meg, a fénykép a túloldali lefelé irányt mutatja, azaz a Késmárki utcát. Ennyi spét volt bennem.)
Innen viszont tényleg nagyon kellemes úton mentem. Péterhegy… és már rögtön a Kamaraerdőnél is voltam, egy hosszú fahídon keresztezve a Hosszúréti patakot, amely itt inkább egy hosszúkás tó.
[singlepic id=2706 w=640 h= float=center]
A Kamaraerdőnél csatlakoztam be a megszokott útvonalamba, innen Biatorbágyig semmi érdekes nem történt.
[singlepic id=2707 w=640 h= float=center]
A múltkor morogtam, hogy mennyire el van már cseszve a településen a kerékpárosok terelgetése. Felfestésekkel beviszik őket a szűk utcákba, majd otthagyják, boldoguljanak, ahogy tudnak. Azóta megtudtam, hogy ez szándékos. A városkában annyira utálják a kerékpárutat, hogy legszívesebben azt szeretnék, ha be sem menne a településre. Ezek után én meg feljogosítva érzem magamat, hogy kerülőút híján a főúton menjek végig, feltartva az autós forgalmat. Ezt akartátok, élvezzétek.
Az igazi kaland a helységnévtábla után kezdődött. Murvás út, pontosabban az a bizonyos Bolha út, amely a Benta patak mellett visz el egészen a Pecatóig. Közben balra tekintve feltűnnek a Nyakas-kör sziklái, mely körtúrát Tenczer Gábor is megénekelte régebben. (Ez a túra egyébként érintette azt a szakaszt is, amelyen átbringáztam.)
[singlepic id=2711 w=640 h= float=center]
Közepesen mélymurvás út, a gravel kifejezetten otthon érezte magát, de az országúti kidőlt volna. Aztán feltűntek a házak, végül a horgásztó.
[singlepic id=2704 w=640 h= float=center]
Találtam egy szabad pihenőhelyet is, megebédeltem. Nézegettem a térképet. A trekk itt már kivitt volna a műútra, de egy hangulatosnak tűnő túraösvény ment tovább a patak mellett. Kérdés, hogy mennyire járható bringával? Hétköznap déltájban biztosan nem zavarok turistákat, aztán legfeljebb tolom a bringát, ha nem járható, szóval végül az ösvény mellett döntöttem. Jött egy kis erdei bringázás, élveztem. Utána kijutottam egy nagy tisztásra és egy akkora hegy magasodott elém, hogy rögtön kezicsókolommal köszöntem neki.
[singlepic id=2703 w=640 h= float=center]
Igen, a túraút ott visz fel a hegy tetejére. Kihagytam.
A lenti képen jobban is tanulmányozható a geográfia. Baloldalt a sóskúti kőfejtő látszik.
“A budapesti és a vidéki építkezésekhez igen nagy mennyiségű követ használtak fel, amelynek jelentős részét Sóskútról szállították. A sóskúti bányákban készültek a millenniumi létesítményekhez a kőépítő és szobrász elemek. Innen szállítottak követ a budapesti és a bécsi operaház, a Lánchíd, az Országház, a Bazilika és a Budai várnegyed építkezéseihez.”
– Wikipedia –
[singlepic id=2712 w=640 h= float=center]
A jobb alsó sarok felől érkeztem a Pecatótól, az út még mindig a Benta patak mellett vezetett. A Google Maps-ről kimásolt képen látszik teljes méretében a Kálváriahegy, mely a nyaralók fölé magasodik. Volt hangulata a környéknek.
Sóskút, Érd. Ha a megszokott utamon mentem volna, akkor legurulok a 6-osig, majd a mellékutakon elcsorgok Nagytétényig. A bikemap.net más útvonalat tervezett, én meg ráhagytam. Pedig látszott, hogy fent megy a domboldalban, ami rendesen megdobja a szintezést. De bíztam benne, hogy a kilátás majd kárpótol.
Nos, kilátás… az nem volt. Rögtön a város elején rávitt a murvás Szőlőhegyi útra, majd onnan az a bizonyos vacak minőségű Tárnoki út. Mindkettő mellett magas bokrok, később házak. Meg lihegés felfelé a murván. Aztán végül csak leértem a megszokott utcámba, innen már laza. Most kivételesen lementem a Duna partjára, nem siettem, a gravel meg bírja a Zsiguli méretű gödröket.
[singlepic id=2702 w=640 h= float=center]
Csepelen még becéloztam a Rizmájert. Ránézésre nem volt jó ötlet, a kerékpárutat éppen bontják, olyan mélyhomokos kerűlőúton lehetett csak menni, hogy Csévharaszt mind a tíz ujját megnyalta volna utána. Viszont a sörfőzdében éppen volt csapon májusi baksör (csak májusban van), szóval bőven megérte.
[singlepic id=2708 w=640 h= float=center]
Itthon még beleraktam egy plusz kerülőt az útba. Szegény bringa úgy nézett ki, mint amit a sár tart össze. Nagyon ráfért már egy mosás.
[singlepic id=2709 w=640 h= float=center]
Most ilyen. Megint gyönyörű.
Olyan idők jönnek, hogy el fogom rakni 1-2 hétre. Utána viszont folytatjuk.
Recent Comments