Azok a szürke hétköznapok
Amilyen vérzivataros időket élünk, már az ilyesminek is marhára lehet örülni: megérkezett Spanyolhonból a tíz liter olívaolaj. Hogy hányan adták az életüket érte, hány határőrt cseleztek ki, hány orvoskommandót kellett megvesztegetniük, arról most ne beszéljünk. A lényeg, hogy ha bekarantén, akkor is lesz elég nemes olívaolaj itthon.
Hihetetlen. Egy hét alatt három. Az utolsó kettő egy nap alatt. Egyszerűen nem térek magamhoz.
Nem, sajnos nem vagyok ennyire jó játékos. Számolatlanul szórom az 1-eseket és 5-ösöket. De úgy látszik, néha már el tud sülni a kezem.
És most már nem csak az én seggem vizes.
L bement a kocsmába, odatámaszkodott a pulthoz, közvetlenül P mellett.
– Te mi a kurva anyádért álltál ilyen közel hozzám? – érdeklődött P.
– Mit mondtál az anyámra?
– Mivamivamiva?
Kimentek a kocsma elé. L-t nagyon elverték.
L úgy döntött, hogy ez így nem mehet tovább. Éveken keresztül gyúrt. Végül már pusztán a tekintetével is ketttört egy téglát.
Visszament a kocsmába és alig várta, hogy megint belekössenek. Egy kicsit rá is játszott.
– Mivamivamiva? – bődült fel újra P.
L mosolygott. Kimentek a kocsma elé.
A verekedésnek még nincs vége. De L egyre inkább úgy érzi, hogy lehet, hogy megint el fogják verni.
Egész napos áramszünetet lengetett be az Elmü-Émász, jobb híján összeszedtem egy paksaméta papírt és elmentem ügyeket intézni. Bringával.
Toltam ki a kerékpárt az ajtón, indítottam volna a sportórámat, amikor a fejemhez kaptam. Én marha, elfelejtettem reggel töltőre tenni, 13%-on állt, az nem bír ki egy egész napos bringás mászkálást. Teljesen összeszakadtam. Mindenfélén agyaltam. Visszamegyek, töltök 30 percnyit. Viszek magammal powerbank-et és minden megállásnál töltögetek egy kicsit. Egy valamit nem tudtam elképzelni: hogy nem mérek semmit. Hiszen egy ilyen nap kész kalóriamágnes, pont egy ilyen ne kerüljön be a nyilvántartásba?
Komolyan mondom, ez az ideges állapot percekig tartott. Nagyon lassan higgadtam le, vette át az irányítást az értelem. Hiszen mi is történt? Nem kerül bele a nyilvántartásba. Abba, amelyet úgysem nézegetek. Nem tudom, mennyi kalóriát égettem el? Nos, azt eddig se tudtam, a sportóra gyanúsan sokat szokott adni, mindig levonok belőle 4-500 kilokalóriát, akkor meg milyen mérésről beszélünk? A sportóra nem számolja bele az edzettségi koefficiensbe? Na, amennyire annak köze van a valósághoz… Nem kerül ki a sport tracker oldalakra? Mármint azokra, ahol van 3-3 ismerősöm?
Akkor? A mozgás meglesz és az a lényeg.
Utána már azon ijedtem meg, hogy megijedtem. Küzdök itt mindenféle függőségek kialakulása ellen, aztán közben sunyiban kialakult egy sportóra-függőségem.
Mese nincs, néhányszor hagyni kell lemerülni.
Recent Comments