MiVanVelem

Nyolc online sajtóterméket olvasok rendszeresen, pontosabban ezeknek a címlapját futom át naponta kétszer. Mindegyik kiemelt helyen számol be a fidesz roncsfrakciójának heccpolitizálásáról.

Ellenben egyik sem írt arról egy nyomorult kumma szót sem, hogy az M0 hídján lezártak két sávot és emiatt az egyik irányban gyakorlatilag meghalt a körgyűrű. Az M5-től tegnap konkrétan 3, azaz három óra araszolásba került, mire ki tudtam szabadulni a híd után a dugóból. (Apámért mentem a füredi szívkórházba, hát, az Öreg sem élvezte, hogy három órát kellett üldögélnie a folyosón.)
Mára pedig a belvárosi összes híd állt be a Dunán, mert a tegnapi horror után épeszű ember nem megy az M0-ra.

Szóval, ha a sajtó inkább a hergeléssel foglalkozik, nem a tájékoztatással, akkor legalább itt legyen nyoma: aki át akar jutni Pestről Budára, a legjobb, ha kerül egyet Dunaűjvárosba. Vagy átkompol Horánynál.

[Update]

Kiváncsiságból rákerestem úgy, hogy ‘m0 híd sávlezárás’ és így már kaptam jó találatokat, köztük olyan újságtól is, melyet pedig olvasgatok. Mentségemre szóljon, mind a két írás nem a főlapon volt, hanem kábé négy képernyővel lejjebb eldugva.
https://hvg.hu/cegauto/20261013_m0-hidfelujitas-savlezaras-15-kilometeres-dugo
https://hvg.hu/cegauto/20261014_ujabb-lezarasok-jonnek-az-m0-son-es-az-m7-esen
https://www.vezess.hu/hirek/2026/10/13/elkezdodott-a-felujitas-megbenult-az-m0-s/

Ha esetleg valaki azt képzeli, hogy én valami romantikus hapsi lennék, ki kell ábrándítsam. Nem vagyok az.

Arról jutott eszembe, hogy Nej és Dóra nemrég voltak valami virágkötöző foglalkozáson kint a szabadban és Nej nagy boldogan hozott haza egy hatalmas csokrot, melyet ő kötött. Udvariasan megdicsértem. A csokor nem igazán élte túl a szállítást, hiába kapott friss vizet, hiába lett visszavágva a szára, meredeken nekiállt hervadni az egész. Végül Nej elismerte, hogy ez nem volt a legjobb ötlet. Különösebben nem reagáltam rá, nem akartam megbántani.

Nem tudom, az eset kapcsán megfordult-e a fejében, hogy hányszor kapott tőlem vágott virágot? Erősen barokkos túlzás lenne még csak azt is állítani, hogy egy kezemen meg tudom számolni. Nem, nem szoktam. Ajándékozás természetesen van, nőnapra, névnapra, házassági évfordulókra meg szoktam lepni csokival, bonbonnal, vagy a régi szép időkben egy nagyobb darab kecskesajttal esetleg húsz deka marhafelsállal.

Az egész ott megy félre nálam, hogy vágott virágot ajándékozni valakinek, az számomra pont olyan, mintha egy levágott lóf@szt nyújtanék át. A virág ugyanis egy élő növény, van neki gyökere, szára, levelei és virága. A virág virága pedig konkrétan a szaporítószerve. Na most a ló az egy élő állat, van neki feje, lába… és ugye nem kell tovább részleteznem.