Category: Kerékpár

Az isztriai kör második részében visszatekerünk Porecsből Lucijába, szorosan a tengerparton, hol strandokon, hol óvárosokon, hol a megszokott bauxitvörös murvás-földes utakon keresztül, gatyarohasztó hőségben. Fürdőruha nélkül.

Az Alpok-Adria túra előtt megbeszéltük, hogy a végét, a Parenzánát is magában foglaló isztriai túrát akkor elhagyom és később együtt csináljuk meg Nejjel. Augusztus közepén ennek jött el az ideje, különösen úgy, hogy időközben mindketten gravel bringára váltottunk, mely az adott terepen minimumkövetelmény.
Háromnapos túra lett belőle, az első nap a Parenzánáról szólt, azaz az egykor volt belső-isztriai vasútvonal helyén “kiépített” kerékpárútról.
A gravel bringák pedig megtanulták, mi is az a kutyafitty.

Ha már sörtúra, akkor Budejovicky Budvar, azaz meglátogattuk a sörgyárat, majd az utolsó napon a Moldva mellett futó álomszép Eurovelo7-esen fordultunk egyet Tyn nad Vltavou-ba. Visszafelé dombvidék, viharos szél, atomerőmű.

Folytatódik a délcseh sörtúra. Ez volt az a videó, melyet vágáskor végigvigyorogtam. A másik lehetőség a végigsírás lett volna, de ahhoz nem volt kedvem. Két nap, két kirándulás, három embertelen felhőszakadás. Az első bringatúra a Luznice vidéke volt, a második Cesky Krumlov, az utóbbi – érthetően – erősen megfogyatkozott mezőnnyel.

Úgy tűnik, kezd hagyománnyá válni, de nem bánom, sőt. Évente egyszer összepakoljuk a fél lakást és a tágabb értelemben vett családdal elvonulunk valahová egy aktív nyaralásra. Tavaly Alsó-Ausztriában csavarogtunk, idén Dél-Csehországot céloztuk be, a Sumava (Böhmerwald) vidékét. Ceské Budejovice mellett laktunk egy tóparti kempingben, innen portyáztunk mindenfelé.
Az első videó a táborverésről szól és az első túráról, a Lipnói-tó megkerüléséről. Maga a tó a Moldva felduzzasztásából keletkezett, tipikus üdülőterület lett belőle, melyet a cseh riviérának is neveznek, nem kicsit túllőve a realitásokon.
Ettől persze még jó bringás terep.