Rozsnyó után végre jöttek a hegyek. Dobsina után bevállaltam egy merészet, nem a szerpentines országúton mentem fel, hanem egy erdei kerékpárúton. Nem is lett volna rossz, ha nem tévedek el, így viszont kétszer mentem fel és ebből az egyik út igencsak durva volt. Sztracena után már csak egyet kellett másznom és megérkeztem a Káposztafalvához tartozó Erdőalja (Podlesok) üdülőfaluhoz. Ez már vastagon a Szlovák Paradicsom, melyet egy röpke alvás után terveztem bebringázni.