Month: August 2023

Memória

Világéletemben remek memóriám volt, időnként cikiztek is miatta. Számítottam rá, hogy ahogy öregszem, romlani fog, de ezt a romlást valahogy nem így képzeltem el.

A napokban jöttem haza egy bringatúrából és mondtam volna a szöveget a mikrofonba. Konkrétan az útitervemről beszéltem és hivatkozni akartam a Szerémi útra, de nem jutott eszembe a neve.

Ahogy elképzeltem a romlást

– Hé, Memória, hogy hívják azt az utat, tudod, nagyon forgalmas és a Budafoki úttal párhuzamos.
– Bocs, nem tudom.
– Ne b@sszál már fel! Rendszeresen szoktunk arra járni, Buda egyik fő útvonala.
– Akkor sem tudom. Bocs haver, megöregedtem.

Ehelyett ez van

– Hé, Memória, hogy hívják azt az utat, tudod, nagyon forgalmas és a Budafoki úttal párhuzamos.
– Huh, most nem tudom. Várj egy kicsit!
– Igen?
– Megvan! Szemere.
– Hülye vagy, ez biztosan nem jó.
– Márpedig Szemere.
– Nem érted, hogy nem? Keressél még!
– Dehogyis keresek. Öreg vagyok, elfáradtam. Vagy Szemere, vagy semmi. Örülj neki, hogy ezt is megtaláltam. Elégedjél meg a majdnem jó megoldással.
– Ez nem majdnem jó, ez szar!
– Elmentem aludni.

Így itthon néztem meg a Google Maps-ben.

Gondviselés?

Márai hivatkozott rá többször is, hogy néha úgy érzi, valamiféle gondviselés ad a kezébe időnként könyveket, olyan könyveket, melyek váratlanul megválaszolják egy-egy komolyabb problémáját, feloldják a kétségeit, segítenek neki megérteni, megemészteni aktuális folyamatokat. Nyíltan nem írta le, de éreztette, hogy ez valami misztikus egyéni törődés, egyfajta személyes gondviselés lehet… kitől is?… tulajdonképpen mindegy. Őrangyaltól, Istentől, elhunyt rokonaink, barátaink szellemétől… lényegtelen. A lényeg, hogy eszerint létezik valamiféle erő, mely foglalkozik velünk, igyekszik a háttérből segíteni.

Az érzést én is ismerem, nem egyszer kaptam könyvekből váratlan választ régóta húzódó problémákra. A mostani írásnak is ez az apropója, egy hónapok óta apránként olvasott könyv egyik fejezete adott tanácsot egy már évek óta húzódó töprengésemre, döntésképtelenségemre.
Csak éppen nem hiszek semmiféle személyes gondviselésben. Véleményem szerint az életünknek van ugyan értelme, de nem személyes szinten, még csak nem is az emberiség szintjén, mondjuk úgy, hogy a bioszféra már fontos lehet. (Ezt tervezem egyszer bővebben is kifejteni, remek novellaötletem is van hozzá, ha lesz kedvem megint írni, lehet, hogy meg is teszem.)

Akkor mi is van ezekkel a váratlanul betaláló olvasmányélményekkel? Semmi. Egyszerűen csak statisztika. Aki sokat olvas, nagy valószínűséggel fog találkozni olyan gondolatokkal, melyek segítenek neki tisztázni a számtalan problémája közül egyet-egyet. És nyilván találkozni fog rengeteg másikkal, melyek nem érintik, mert éppen nincs ezekkel kapcsolatos töprengése… de ezek nem fognak feltűnni.

MVM, ez mi a szösz volt?

A gázórát évenként olvassák le nálunk. Eddig működött is a dolog, de most nem. Nagyon nem.

Kezdődött azzal, hogy 07.20-án küldtek egy emailt. Az alábbit.

Azaz 21 és 26 között leolvassák a gázórát, engedjem be a leolvasót. Mondom, 20-án értesítettek. A levélben semmi elérhetőség, kapcsolatfelvételi lehetőség nincs feltüntetve, eleve noreply címről küldték. Mi viszont 23-án elutazunk nyaralni és csak 30-án jövünk haza. Oké, azt is írták, hogy sikertelen leolvasás esetén a leolvasó be fog dobni egy papírt az elérhetőségeivel és majd az alapján tudunk új időpontot egyeztetni, de ezt a papírlapot konkrétan b@szhatom 500 km távolságból.

Aztán hazaértemkor megtaláltam a papírlapot. Íme.

Köpni-nyelni nem tudtam. 24-én volt itt a leolvasó. Azt írta, hogy legközelebb 25-én jön. Ha akkor sem leszek itthon, küldjem be az óraállást a fogazleolvasas@dlkft.hu emailcímre, de mindenképpen 26 előtt, azaz legkésőbb 25 éjfélig.

Ez mi volt?

  • Kaptam két napot, aztán coki? Aki éppen nyaralni van ekkor (ember, július utolsó hete), annak lóláb a fülébe?
  • Miért nem lehetett azt a nyomorult emailcímet beleírni az első értesítésbe?
  • Miért nem tudom jelezni, hogy az adott intervallumban mikor leszek otthon? 21-22 például még jó lett volna.

Nem, ne mondd, hogy az első levelet az MVM küldte, a leolvasást meg a DL végzi, így nyilván az MVM nem tudott volna részletesebb információt adni. Egyrészt nem igaz, mert minden látszat ellenére az email feladója a @dlkft.hu, másrészt itt van ez az email, a leggroteszkebb az egész sorozatban.

Először is, 07.25-én küldték, azaz a legutolsó napon. Éjfélig lehetett volna bediktálni az óraállást. Másodszor, ott van benne minden infó, amelynek már az első levélben is benne kellett volna lennie: a leolvasó neve, telefonszáma és a javaslat, hogy ha nem jó az időpont, akkor egyeztessünk vele. De mikor, csesszétek meg!!?? A feldolgozási határidő zárónapján? Amikor már távol vagyok és esélyem sincs leolvasni azt a szottyadt mérőt?

Idézek a papírról: “A törvény értelmében a leolvasás időpontja tekintetében a földgázelosztó és a felhasználó köteles megegyezni.” Na itt erről szó sem volt. Nehéz úgy megegyezni, ha az egyik fél elzárkózik a kommunikáció elől. Egyeztetés helyett pofánvágtak egy teljesíthetetlen ultimátummal, majd közölték, hogy bocs haver, vesztettél, egy évig saccolni fogjuk a gázszámládat. A mostani horribilis gázárak mellett.

Elméletileg lenne két kiút is a helyzetből, de…

  • A leolvasó volt annyira korrekt, hogy felhívott 24-én, az más kérdés, hogy semmit nem tudott mondani arról, hogyan lehetne megoldani ezt a hülye helyzetet. (Előre le kellett volna fényképeznem az óraállást és elmenteni a telefonomra, bízva abban, hogy a leolvasó nem csak egy offline papírdarabon fog velem kommunikálni, hanem valahogy másképp is elárulja azt a tetves emailcímet. Aha.) Viszont emlegetett egy pótleolvasást, ami majd lesz. Valamikor. Hogy tényleg lesz-e és ha lesz, akkor is ugyanilyen ultimátumszerűen, arról már nincs infó.
  • Beléptem az MVM online ügyintézésbe és habár éves leolvasási rendszerben vagyok, de beleerőszakoltam 30-án egy havi óraállást. (Mert b@zdmeg, pont ezzel akartam foglalkozni egy egyhetes sátortáboros nyaralás utáni megérkezéskor, amikor úgy nézünk ki, mint egy menekülttábor.) Aztán hogy ezt figyelembe fogják-e venni (a státusza ‘Közbenső leolvasás elszámolás nélkül‘), arról fogalmam sincs.

Persze van logikus magyarázat erre az egészre, ha az ember eleget törte a fejét rajta. Jelzem, ez színtiszta spekuláció, egyszerűen csak összeraktam úgy az építőkockákat, hogy hihetőnek tűnjön számomra a történet.
Szvsz az első tájékoztató levelet valami nyáladzó idióta írhatta a DL-nél, akinek fogalma sem volt az egész folyamatról, nem gondolt bele, hogy egyeztetéshez elérhetőséget is meg kellene adnia. Aztán teltek a napok, visszajelzés ugye nem érkezett, nem is érkezhetett, hiszen nem volt megadva elérhetőség. Majd amikor a leolvasó kiment terepre és sorra nem voltak otthon az emberek, és amikor felhívta őket, akkor leordították a haját (én konkrétan igen), nos akkor rájöhettek, hogy itt valami nagyon félrement. Ekkor mehetett ki a második levél, csak hát a határidő utolsó napján ez már halottnak csók. Az, hogy a leolvasó pótleolvasásról motyogott, az én olvasatomban arra utal, hogy próbálják rendbehozni valahogy ezt az elcseszett leolvasást.

PS.
Miután megírtam ezt a szép hosszú cikket, utána vettem észre, hogy benne van a rendszerben a leolvasó saccolása is. 24-én írta be, hogy 16942m3, miközben 30-án volt a tényleges állás 16970m3, azaz a különbözet hat nap és 28m3 gáz, ami a tízes kör közepe. Gyakorlatilag a hapsi kifejezetten jól saccolta be köldöknézéssel az óraállásunkat. Innen nézve teljesen felesleges volt megírnom ezt az egészet, de azért gondoljunk bele, azért mert valaki vakon egészen jól eltalált egy számot, attól a rendszerhiba még hiba marad.

Egri kör 02/02

A második részben már alig esik szó a felszerelésről, hiszen a lényeges dolgok az első napon kiderültek. A Bükk az egy élménybringázás volt, de érdekesnek bizonyult a Mátra lábánál húzódó szakasz is, így egyben még soha nem mentem végig rajta. Voltak dombok, szép számban. Gyöngyös után viszont nem variáltam, az eredeti (Eurovelo 14) trekkről letérve az alföldön keresztül csűrtem haza.

Vihar

Ez csak egy dokumentarista feljegyzés. Hajnal kettőkor még ébren voltam, amikor lecsapott a vihar. Időm sem volt feltekerni a teraszon az árnyékolót, mert egyből elment az áram. Olyan volt, mint a tűzijáték, gyakorlatilag folyamatosan villámlott, az esőn meg nem lehetett átlátni. A pár kilométerre lévő repülőtéren 130 km/h szelet mértek. A MET automata meteorológiai állomása itt van kábé egy kilométerre tőlünk, aszerint éjjel 97 mm eső esett. Ez kéthavi mennyiség, pár óra alatt. Nézem a 18ker FB csoportot, töméntelen kidőlt fa a környéken, elárasztott utak, aluljárók. Az áram reggelre jött meg, az internet déltájban.
És este érkezik az újabb, hasonló erősségű vihar.

© 2026 MiVanVelem

Theme by Anders NorénUp ↑