2022.10.07-17

Nem. Még nincs vége.
Amikor az előző írás végét írtam, akkor már azt hittem, hogy csak számot kell vetnem, összefoglalnom és idővel minden szépen rendbejön.
Naív voltam.
Amikor kezdett enyhülni a bronchitisz és újra tudtam nyelni, bejött egy szájfertőzés. Azaz körbe sebek nyíltak az ínyemen, lett valami fájó hólyag a nyelvem tövén, a nyelvem egész felülete pedig hiperérzékennyé vált. Mondanom sem kell, nem tudtam rágni és a nyelés sem volt túl könnyű.
Naná, hogy péntek délután indult be.
Szereztem Hyperolt, illetve nagyon erős szájvizet és mindkettővel rendszeresen öblögettem. Mondjuk lószart sem ér, a sebek, az érzékeny felületek folyamatosan nőttek.

Hétfő reggel menetrendszerűen hívtam a dokinénit. Már nem tudott mit kezdeni velem, továbbpasszolt az SzTK-ba. Hát, ott se nagyon tudtak mit mondani. Heveny fogínygyulladás. Naná, nyilván heveny. Nekem már csak olyan jár. Az orvos csupa hülyeséget mondott, utánaolvasgattam a neten, két újdonságot találtam: a mindenféle öblögetések csak a kezdeti szakaszban használnak, akut állapotban nem, szóval nyugodtan el is hagyhatom, a másik az, hogy a fogdoki tud segíteni, lecsiszolja a fogköveket. Csak hát nálam annyi a seb, hogy hozzá sem férne a foghoz.

Feltéve, hogy van fogkő. Az ugyanis rossz szájhigiénia esetén keletkezik és tényleg kiindulópontja lehet egy ilyen gyulladásnak. Csakhogy én kifejezetten figyelek a fogaimra. Viszont az írások szerint fogínygyulladás törhet ki az immunrendszer durva legyengülése miatt is. Háát…

Szóval nem volt mit tenni, vártam. És szurkoltam, hogy ne menjen rá a torkomra, mert egy harmadik antibiotikum kúrát egészen biztosan nem fogok kibírni.

~oOo~

Na, mit tippelsz? Ráment. Ahogy enyhült a fogínygyulladás, úgy támadt fel egy erős torokfájdalom. Pénteken. Mikor máskor? Pont a normális orvos volt az SzTK-ban, gyorsan berongyoltam. Nézte, nézegette, hümmögött. Nem lát semmit. Ami egyfelől jó, mert ezek szerint nincs begyulladva sem a gége, sem a torok. De akkor mi a franctól fáj? Végül abban maradtunk, hogy valószínűleg a fogínygyulladás ment rá a nyelv tövére. Ajánlott egy spéci szájvizet, és elküldött laborba. Ez kellett, mert a kórházban durván magas vércukrot mértek.

~oOo~

Megvolt a labor. Ijesztően magas vércukorral (7.7). Arra tudok csak gondolni, hogy még mindig beteg vagyok, nem is csak a sportórám szerint, hanem érezhetően. A mai diagnózis: heveny orrüreg- és garatgyulladás. Vedd észre: megint heveny és megint pénteken. A helyzet drámaiságát azért jelentősen enyhíti, hogy ez a szép hosszú és cifra név gyakorlatilag a náthát takarja, azaz valójában egy heveny megfázásom van. Nem halálos, messze nem az, de kifejezetten kellemetlen… olyan életminőség-csökkentő. Meg immár 18 napja köhögök, mint az állat. Ez a dokinak sem tetszett, holnapután megyek a tüdőgyógyászatra.

~oOo~

Azért elképesztő, hogy eddig mi volt. Egy hónap alatt sorra olyan betegségeim voltak, melyek megakadályozták, hogy egyek, igyak, aludjak. És amikor úgy nézett ki, hogy túl vagyok a harmadikon, jött egy negyedik, egy nem túl veszélyes, de kifejezetten kellemetlen, kábé két hétig tartó újabb szájbetegség, mellyel megint nem tudtam enni, majd menetrendszerűen jött az újabb nyavalya. Lassan át fogom olvasni az egészségügyi lexikont, hány olyan betegség van még, amelyik szájra támad és kinyírja az evést, mint olyat. Túl sok már nem lehet. (Jó, persze, racionálisan össze lehet rakni a történetet. Az első nagyon durva támadás későn lett jól kezelve, addigra kinyíródott az immunrendszerem, a fájdalomcsillapítók és a tömérdek antibiotikum lenullázták a gyomromat, az evéshiány miatt legyengültem, ekkor jött egy másik durva támadás, egy vírus, és a jelenlegi helyzetben szabadon garázdálkodik, azt tesz tönkre, amit éppen akar, hiszen gyógyszer nincs, az immunrendszer pislákol, azaz amíg valahogy fel nem erősödök, addig ez lesz.)

Ja, úgy egyébként? A gyomrom lassacskán gyógyul, már egészen bátrakat tesztelek és még élek. Az alsó vég sebei is csökennek, a Curiosa azért jó anyag. Az ízlelőbimbóimat a rengeteg szájvíz gyakorlatilag kinyírta és nagyon sokáig esélyem sem lesz, hogy rendbejöjjenek. Rágni, nyelni nehezen tudok. Eközben folyamatosan erősen köhögök, de szerencsére csak nappal. Ez még hetekig tarthat.
Viszont rendszeresen sétálok, sőt, egy rövidet már bringáztam is.
Szóval valami lesz. Csak előbb fogyjanak már ki a torokbetegségek a lexikonból.

~oOo~

Pár nap SzTK. Volt három mellkasröntgenem, egy arcüregröntgenem, egy légzésvizsgálatom és egy allergiatesztem. Nem mondhatom, hogy nem forgattak meg rendesen.
Ez az orvos is mondott egy csomó marhaságot, de közben a lényeget is kibökte: bronchitisz esetében csak akkor foglalkoznak a pácienssel, ha 6-8 hét után sem csitul a köhögése. Azaz ennyi köhögés teljesen normális. Szóval van még 3-4 hetem, hogy úgy igazából kiköhögjem magamat. Remélhetőleg a köhögés elmúltával rendeződnek az egyéb dolgok is, gondolok itt a durván magas vércukor értékekre, illetve a sportórám által mért folyamatosan irreálisan magas stressz értékekre. A torkom szépen gyógyul, enni már rendesen tudok, az ízek… azok még nem mindig vannak a helyükön.

[Folyt. köv…]