Month: July 2018

Avagy…

És neked mennyi kell, Kicsi Rigó?

Megint.
Mert eltelt 12 év és elfelejtettem, hogy ez annyira nem is jó.
Most sem volt az.

Az időjárás stabil lesz, de a szél- és hullámviszonyok, valamint a víz – amelyben az átlagos úszó 3-4 órát tartózkodik – hőfoka miatt elmondható, hogy idén nehezebb lesz teljesíteni a Balaton-átúszást, mint az elmúlt években – a szervezők közlése alapján.
– blikk –

Hát, ez elég óvatos becslésre sikerült. Valójában a helyzet sokkal rosszabb volt. A szél nem tudom, honnan fújt, de a hullámok masszívan dél-kelet felől jöttek, ami a létező legrosszabb – és egyben a legkevésbé valószínű – forgatókönyv volt. Nemcsak szemből jöttek, azaz akadályoztak, de féloldalasan jobbról is, azaz folyamatosan vittek volna oldalra. Folyamatosan ellent kellett tartanom. Ebből kifolyólag a bal kezem gyakorlatilag elhalálozott. Megemelni sem tudom.

De megcsináltuk.

Érdekességként a 12 évvel ezelőtti átúszás képe:

Nem, most nem arról akarok értekezni, hogy megrándulhatnak az izmok, kimehetnek az izületek. Nyilván vannak ilyenek is, de ezek ellen lehet védekezni bemelegítéssel, óvatos terheléssel.

Itt van a nyár, sokkal több a lehetőség mozogni. Nem csak napon belül, hanem sorban jönnek a nagyobb túrák is. Kerékpárral, kajakkal, gyalog fel a hegyre.
Ez mind-mind veszélyes.

1. A sok az lehet, hogy sok, de nem végtelen.

Ugye van ez az életmódváltás, a kalóriaszámolgatással. Aztán amikor jönnek a nagy megmozdulások, akkor az a hozzáállásunk, hogy nem számolgatunk. Mert annyi kalóriát visz el a mozgás, hogy lehetetlen túlenni.
Ez tévedés.
Az a bizonyos ős-tévedés, amelynek köszönhetően öt éven keresztül hiába gyötörtem magamat.
Ugyanis simán túl lehet enni, még csak nagyon erőltetni sem kell.
Nézzük ezt a közelmúltbéli bringatúrás napot. 87 kilométer tekerés, 1500 kalória. Jól hangzik. Nekem a napi adagom 1720, Nejé 1350. És elég szokott lenni. Hurrá, akkor ez a megtermelt 1500 sose fogy el.
Aha. Bringázás közben ittunk két korsó meg egy pohár sört. Este a Rizmajernél én négyet, Nej hármat. Az nálam 6,5 sör. 1300 kalória. Csak sörből. És már gyakorlatilag el is fogyott a végtelennek látszó keret. Aztán ilyenkor ott van, hogy lehet bűnözni. Pogácsák a pihenőhelyeken. Lángos ebédre. Estére egy brutális, 1200 kalóriás hamburger. Hol is járunk? Éjszaka becsületesen beírtam a napot. Plusz 850 kalóriával végeztem. Pusztán, mert azt hittem, hogy egy ilyen napon minden belefér.

2. Mentális visszalépés.

Ez a veszélyesebb. Ugyanis tény, hogy ebben az életmódban mindent lehet enni, de mindennek ára van és szigorúan bele kell férni a keretbe. Azaz 10-20 gramm mogyorót fogok elrágcsálni naponta és nem egy zacskóval, bármennyire is lenne kedvem hozzá. Ehhez önfegyelem kell, melyet nem könnyű kialakítani. Hiszen korábban az ember hozzászokott ahhoz, hogy megeszi mindazt, amit megkíván. De ha betartjuk, ha konokul csináljuk, akkor előbb-utóbb rááll az agy és elfelejti, hogy voltak felelőtlen zabálós napok.
Na, ezek a napok jönnek vissza akkor, amikor az ember odatesz egy 1500-2500 kalóriás mozgást. Ekkor ugyanis mindent szabad. Mint előtte. És mind a szervezet, mind az agy önfeledten dorbézol a régi jó megszokott tempóban.
Csakhogy utána, a következő napon vissza kell állni a korlátok betartására. Pokoli nehéz. Amikor az ember megtapasztalja egy napra a régi habzsidőzsi világot. Gyakorlatilag lehet előlről kezdeni a kondicionálást.
Mintha úgy szoktál volna le a cigiről, hogy egy hétig semmi, aztán két napon keresztül napi egy doboz, majd megint egy hét kihagyás. Ez nem leszokás.
A helyzet a sportolós/kajálós esetben viszont bonyolultabb. A ciginél megteheted, hogy nem gyújtasz rá, de ha tényleg sportoltál egy hatalmasat, akkor enned kell. Kötelező. A szervezetet kizsákmányolni sohasem kifizetődő.
Patthelyzet.
Nyilván szóba jöhetne, hogy nem sportolunk nagyokat. De egyfelől ezek a nagy túrák teljesen jók. Szeretjük. Nej is, én is. Másfelől a közepes sportok (500-1000 kalória között) ugyanúgy erodálják az önfegyelmet, mint a nagyok, szóval mindegy.

A sport veszélyes.

A megoldás persze nem a sport elhagyása, hanem a tanulás. Meg kell tanulni az állapotokat és adott esetben naponta váltogatni ezeket. Ha oktatási hét van, akkor úgy kelek fel, hogy nincs sport, azaz fejben a hét minden reggelén az 1-es számú programot indítom el, amikor óvatosan eszem. Ha úgy kelek fel, hogy ma belefér egy óra valami, vagy éppen egy hosszú túrázás közben vagyok, akkor indul a 2-es program. Minden program egy napra szól, utána törlődik. Minden, még a tegnapi nap emléke is. És csak az aktuális nap létezik.